Intézkedéscsomagot dolgoztak ki az élelmiszerpazarlás mérséklésére

Európai viszonylatban személyenként 178 kilogramm, Romániában pedig 130 kg élelmiszerhulladék termelődik évente. Országos szinten az élelmiszerfelesleg több mint fele a háztartásokban keletkezik, 37 százalékát az élelmiszeripar, öt százalékát pedig a  közétkeztetésben keletkezett hulladék teszi ki. Továbbá, a globális élelmiszerpazarlás az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátásának nyolc százalékát alkotja, amely jelentős hatással van az éghajlatra és a társadalom egészére egyaránt.

Miklós Zoltán, Kovászna megyei parlamenti képviselő, a törvénytervezet RMDSZ-es kezdeményezője elmondta: „a ma iktatott törvénytervezet politikai pártok feletti összefogás eredményeként jött létre, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben, pontosítja a gazdasági szereplők és közintézmények kötelességeit is. Elsősorban a törvény hatályba lépését követő egy éven belül a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata lesz kidolgozni az élelmiszerpazarlás megelőzésére és csökkentésére irányuló nemzeti stratégiát, amelyet legfeljebb ötévente aktualizálni kell majd. A törvénytervezet megteremtené a lehetőséget arra, hogy az élelmiszerláncban tevékenykedő gazdasági szereplők az élelmiszerfelesleget, - amelyből később élelmiszerhulladék keletkezne, - a rászorulóknak adományozzák. 2021-ben országunkban 4,6 millió személyt fenyegetett szegénység és 150 ezer gyerek szenved naponta az éhség miatt. Ezért olyan mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztható élelmiszerek eljussanak a rászorulókhoz, ehhez pedig egyértelmű jogi keretre van szükségünk” – tájékoztatott a képviselő.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata lesz egy online platform létrehozása és működtetése. Ez azoknak a gazdasági szereplőknek az adatait fogja tartalmazni, akik az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben aktívan feladatot vállalnak. A közintézményeket első alkalommal kötelezik, hogy intézkedéseket hozzanak az élelmiszerpazarlás ellen abban az esetben, ha tevékenységükből élelmiszertöbblet keletkezik. Az élelmiszeriparban tevékenykedő gazdasági szereplőknek is számos kötelezettségük van: élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, tájékoztatási és felelősségnövelő intézkedéseket kell megvalósítaniuk az élelmiszerlánc minden területén dolgozó személy számára, beleértve az élelmiszerek előállítását, feldolgozását, forgalmazását, valamint a szállodai és étkeztetési szolgáltatásokat is.

Miklós Zoltán a törvénytervezet iktatását követően rámutatott: „a törvénytervezetbe foglalt kötelességek betartásával az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc hatékonyabbá válna, hiszen az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez jelentősen hozzájárulna a keletkezett élelmiszertöbblet szétosztása, még mielőtt hulladék válna belőle. A háztartások számára is kedvező ez az intézkedéscsomag, hiszen alacsonyabb áron vásárolhatnak meg olyan élelmiszert, amely közel van a minőségmegőrzési idő lejártához. Ugyanakkor az étkezések során el nem fogyasztott ételt megfelelően becsomagolva, plusz költségek nélkül is magukkal vihetik az étteremből, sőt mi több, a vendéglátóegységeknek a menüben is jól láthatóan fel kell tüntetniük ezt a lehetőséget. Ezáltal a háztartások nem csak élelmiszerköltségeiket tudják csökkenteni, hanem hozzájárulnak a pazarlás csökkentéséhez és annak a célkitűzésnek az éléréséhez, hogy 2030-ra Romániában a felére csökkenjen az egy főre jutó élelmiszerpazarlás mértéke” – mondta a képviselő.

(közlemény)