Infrastruktúra kellene

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint Kovászna megye tavaly országos szinten élen járt a bérnövekedések tekintetében. Egy év alatt 19 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, így tavaly decemberben a háromszékiek átlag 1787 lejt kaptak kézbe, ami 285 lejjel volt több, mint egy évvel azelőtt. Ugyanakkor a Kovászna megyei munkavállalók így is 514 lejjel kevesebbet keresnek, mint az országos nettó átlag, amely idén januárban 2300 lej volt.

Elemzők szerint a bérek növekedése a kormányzati intézkedéseknek köszönhető, hiszen tavaly májusban 19 százalékkal emelték a minimálbért 1050 lejről 1250 lejre, ami februárban újabb 16 százalékkal, 1250 lejről 1450 lejre növekedett és a kormány tervei szerint idén újabb minimálbér-növekedésre számíthatnak a munkavállalók. Az elmúlt hónapban 15-50 százalékkal megemelték a közalkalmazottak fizetését is, ami ugyancsak hozzájárul a háromszéki átlagbérek növekedéséhez.

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a minimálbér-emelések egyértelműen hozzájárultak az átlagbér növekedéséhez is, hiszen a cégek ezzel arányosan kell emeljék azoknak a jól teljesítő alkalmazottaiknak fizetését is, akik eddig is az alapbérnél többet kerestek.

A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) vezetője, Kelemen Tibor érdeklődésünkre kifejtette: a statisztikai adatok nem tükrözik a lakosság reális jövedelmi szintjét. „Azt a tapasztalat, hogy két fizetési rendszer működik: van ugyanis az alapfizetés, amit sok vállalkozás még „zsebből” egészít ki alkalmazottai számára, ezt viszont nem lehet bizonyítani, és nem is jelenik meg semmilyen statisztikai felmérésben”. Kelemen Tibor szerint Kovászna megyében mintegy 47.000 személy dolgozik, ezek 70-80 százaléka minimálbérrel van alkalmazva. A munkaügyi szakember szerint az átlagbérek emelkedéséhez hozzájárult, hogy a munkaerőhiány miatt az elmúlt időszakban nem voltak elbocsátások. A cégvezetők már nem válnak meg olyan könnyen jól teljesítő alkalmazottaiktól, és akár béremelések árán is próbálják megtartani őket. Kelemen Tibor szerint a hivatalos statisztikák nem mutatják, de a munkaerőpiacról érkező visszajelzések szerint gyakran előfordul, hogy a megemelt fizetésért az eddiginél többet is kell dolgozni.

A kereskedelmi kamara elnöke, Édler András érdeklődésünkre kifejtette: az átlagbérek növekedéséhez jelentősen hozzájárul a munkaerőhiány, így előbb-utóbb el fogunk oda jutni, hogy ha egyes vállalkozások tovább akarnak tevékenykedni, kénytelenek lesznek megvásárolni a drágább munkaerőt. „Egy vállalat tulajdonosa lehet ügyes és okos, de egyedül nem tud fejlődni, ehhez emberekre van szüksége”, mondta korábban Édler András, aki azt tanácsolja a munkavállalóknak, ha elégedetlenek fizetésükkel, ne külföldön vagy más megyében keressenek állást, hanem első lépésként jelezzék ezt munkaadójuknak, mert ha a cégvezető meg van elégedve munkájukkal, nagy eséllyel megemeli a fizetésüket. A cégek célja, hogy minél nagyobb profitot termeljenek, tehát nem fognak szociális érzékenységből béreket emelni, de ha tevékenységüket veszélyezteti a munkaerőhiány, meg fogják emelni a fizetéseket.

„Ahhoz, hogy a háromszéki bérek utolérjék az országos átlagbért, központilag kellene segíteni a térség fejlődését. Bármennyire is szeretnék, az önkormányzatok és a vállalkozók nem tudják befejezni az autópályát vagy a repülőteret”, mondta Édler András, aki szerint a szépmezői ipari park beindításával az a cél, hogy sikerüljön bérversenyt generálni, és ezzel növekedjen a háromszéki átlagbér.

A szépmezői Ipari Park adminisztrátora, Zsombori László lapunknak elmondta: a napokban egy holland cég érdeklődött az ipari parkban való megtelepedés iránt, de tárgyalásokat folytatnak a Brassó megyei ipari parkokból kiköltözni vágyó vállalkozásokkal, amelyek március 31-ig kell választ adjanak. „Most mindenki számol, mivel Szépmezőn kedvezőbb áron lehet telephelyet bérelni, miközben Brassó megyei ipari parkokban nem történt árkiigazítás”, mondta reménykedve Zsombori László.