Hazudozás magas szinten

Az erdélyi magyarok már hozzászoktak ahhoz, hogy a román politikusok és történészek zöme enyhén szólva lódít, amikor a Kárpát-medence körüli tájak históriájáról van szó, vagy az itt élő magyarok jogainak megadásáról beszélnek. Ma már azonban akad közülük is néhány, aki nem a legendákból összetákolt mesékkel akarja traktálni népét és a világot, hanem a valós eseményeket írja le – amelyek azonban ellentmondanak a jelenleg hivatalos változatnak. Csakhogy nehéz lebontani egy, már a közemberek fejébe (iskolákban, mozikban, színházakban, de a politikai hadszíntereken) is belesulykolt történelmet, főleg, ha ez a legendaszövés a mai nap is tart.

Míg ezt a románok jelentős hányadától megszoktuk, azon már elcsodálkozhatunk, hogy egy német származású államelnök, Klaus Johannis is nemzetközi szinten kezd el mellébeszélni. Arról például, hogy Romániában, de főleg Erdélyben a nemzetiségek, köztük a magyarok gondjait megoldották, mert ugyebár ő, a dákká vált germán ivadék lehetett ez ország főméltósága. Igaz, mostanában úgy beszélt valótlanságokat, mintha könyvből olvasná, még az alkotmányt is lehazudta az égről, az EU jövőjéről is nem az ország, hanem a nyugati hatalmak szája íze szerint szónokolt.
A magyarokról ideje sem maradt füllenteni, mert közben napvilágra került az Amerikai Egyesült Államok külügyi jelentése, amelyben Klaus Johannis állításainak ellentmondó szövegeket olvashatunk. Például azt, hogy az erdélyi magyarság jogait nemhogy biztosítanák, hanem a már meglévőket is szeretnék megnyirbálni.

Csak úgy hevenyészve említenénk meg Johannisnak, hogy a jelentésben a Székelyföld turisztikai népszerűsítésére létrehozott egyesület létének törvényszék általi letiltása is szerepel. De olvashatunk az egyháztól elkobzott vagyonok visszaszolgáltatásának nehézkes menetéről, sőt, egyes épületek, mint a Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról vagy a marosvásárhelyi római katolikus iskola működésének gátlásáról is. Arról is szó esik, hogy magyarok továbbra sem használhatják anyanyelvüket a bíróságon és a közigazgatásban, több településen pedig nem lehet kihelyezni a kétnyelvű táblákat, nem használhatják a székely zászlót és a székely jelképeket, sőt, Erdély zászlaját sem nézi jó szemmel a hatalom...
Az elnök úr ehhez vajon mit szól?