Hasznosan töltött kényszervakáció

Vörös Ábel-Etele a Székely Mikó Kollégium tizenegyedik osztályos diákja több videós versenyen is részt vett, a Reneszánsz kreativitási vetélkedőn és a DGA korrupcióellenes versenyen is első díjjal jutalmazták.

– Ez a megmérettetés egy jó kihívásnak tűnt, ami megdolgozta a fantáziámat, próbára tett több szempontból is, és a bezártság napjaiban jó időtöltési forma volt. Személy szerint én teljesen meg vagyok elégedve az eredménnyel, több jó visszajelzést is kaptam. Videózással komolyabban az elmúlt öt évben kezdtem el foglalkozni, az elején segítettem édesapámnak a munkákban, aztán különböző kulturális eseményeket dokumentáltam, és próbáltam részt venni a lehető legtöbb videós versenyen/foglalkozáson, táborokban, filmes műhelyekben – mondta.

A felemás tanév, a tizenkettedikesek búcsúztatásának elmaradása hiányérzetet hagyott benne.

– Tizenegyedikesként a mi feladatunk lett volna a végzősök búcsúztatása. A „kényszervakáció” miatt nem volt időnk elbúcsúzni tőlük, s a ballagás elmaradásával számomra egy kicsit lezáratlannak tűnik az egész. Az idei tanév sok gonddal járt, de röviden annyit tudok mondani, hogy a tizenegyedik osztály második része volt a legjobb félévem eddig -- summázta.

Etele a jövőben is videózással szeretne foglalkozni, és filmes/művészeti irányban próbál elhelyezkedni.

Hubbes Gellért Mátyás (képünkön) a Plugor Sándor Művészeti Líceum kilencedik osztályos diákja a vizuális kategóriában különdíjat érdemelt ki.

– Amikor bejelentkeztem erre a versenyre nem a győzelem, hanem a tisztes helytállás volt a célom. Tudtam, hogy nem fogok első helyezést elérni, viszont jó elfoglaltság volt a karantén alatt. Időm is volt, a meghirdetett témát, a Szolidaritást is érdekesnek találtam. Inkább a saját kifejezési módomat kerestem, egy minimalista stílusban. Megtettem, amit lehetett, közben párhuzamosan csináltam más munkákat is. Sokat segített, mert megtanultam határidőre, egy adott témában, projektszerűen dolgozni – mondta.

Mátyás egy digitális alkotással nevezett be a kreativitási vetélkedőbe.

– Az alkotásom címe Itt vagyok. Egy ember sziluettjét ábrázolta. 2-3 órába telt elkészíteni, de utána még sokat alakítottam rajta. Próbáltam kifejezni, megragadni, hogy mit jelent számomra a szolidaritás. Az alkotás egyszerű, egy alak, amint kitartja a kezét, jelentkezik, felajánlja magát. Ott van, hogy segítsen önzetlenül, névtelenül, arctalanul, emelte ki.

Az elismerés egyfajta impulzus számára a folytatásra és megerősítés abban, hogy jó úton halad.

– Nagyon örültem a díjnak. Ennek az alkotásnak volt egy üzenete, és boldog vagyok, hogy ez átment. Számomra ez a díj egy biztatás, vállonveregetés, és arra ösztönöz, hogy a jövőben is részt vegyek hasonló pályázatokon. Nagyon érdekel a digitális grafika, emellett még animációval is szívesen foglalkoznék. Érdekel továbbá a színészet is, viszont, ha úgy adja az élet, szívesen leszek kovács is – tette hozzá.

A középiskola első éve meghatározó egy diák életében. Az idei tanév azonban derékba tört a járvány miatt, elmaradtak a baráti találkozások, de a több szabad idő lehetőséget adott az alkotásra.

– Sokkal szabadabb volt számomra és több lehetőséget kínált, mint az előző tanévek, mert jobban ki tudtam használni az online tér adta lehetőségeket. Igaz, nagyon hiányoztak az új osztálytársaim, akikkel az utóbbi időben kezdtünk összeszokni és az iskola hangulata. Az online tanításban személy szerint csak a kötelező mennyiséget csináltam meg, annál egy fokkal se többet. Nekem az otthon, egyedül ülés nagyon jó volt arra, hogy alkossak és fejlesszem magam olyan téren, ami később is hasznos lesz – mondta Mátyás.