Három évet vesz el az életünkből a légszennyezés

Ez az a kategória, amit az ember tudna csökkenteni, nem sorolják ebbe például a  természeti tüzek vagy a szél okozta por miatti környezetszennyezést. De például ide tartoznak a fosszilis energiahordozók, és ha az összes ilyen kontrollálható légszennyezési tényezőt nullára lehetne csökkenteni, az a számítások szerint 20 hónappal növelné a várható élettartamot. 

A szerzők szerint a fosszilis energiahordozók okozta légszennyezés komoly globális egészségügyi kockázatot jelent, és még ők is meglepődtek azon az eredményen, ami szerint a légszennyezettség egészségügyi  kockázata magasabb mint sok más rizikófaktor, például a dohányzás. 

Jos Lelieveld professzor, a Max Planck Intézet kutatója és a tanulmány társszerzője szerint globálisan  az dohányzás 2,2 évet vesz el átlagosan az ember várható élettartamából, és sem az erőszak, sem a HIV/AIDS messze nem jelent akkora kockázatot mint a légszennyezettség.

Ezek az átlagos adatok, de nagy a különbség az egyes régiók számai között. A legrosszabb a helyzet Csádban, ahol 7,3 évvel rövidebb az élettartam a légszennyezés miatt, de kiugróan magasak Sierra Leone, Niger, Türkmenisztán és Kína értékei is. A szerzők hozzáteszik, hogy  az afrikai régióban kiemelkedően magas a szél okozta szálló por miatti légszennyezés, és hogy Ausztrália megengedett értékei szigorúbban veszik a légszennyezést mint sok más ország. 

Thomas Münzel professzor, a Mainz Egyetem kutatója, aki szintén társszerzője a tanulmánynak, arról beszélt, hogy a kültéri légszennyezettség a tüdőben okoz károkat, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. 

A tanulmány kritikusai szerint azonban fontos megjegyezni, hogy az csak két légszennyező anyagot vizsgál, és nem veszi figyelembe a teljes kémiai összetételt, nem szerepel benne az összes ország, és hiányzik belőle néhány olyan betegség is, ami bizonyíthatóan összefügg a kültéri légszennyezettséggel. 

Münzel szerint az azonban egyértelműen kiderül belőle, hogy a kormányoknak reagálni kell, ugyanis azt a WHO is elismeri, hogy az emberiség 91 százaléka szennyezett levegőt szív. Szerinte nagyon magasak a határértékek Európában, ezeket csökkenteni kell. 

A szerzők szerint már átgondoltabb várostervezéssel, az egészségügyi ellátórendszer javításával esetleg olyan gyógyszerek kutatásával is lehetne előrelépéseket elérni, amik a légszennyezés káros hatásait csökkentik.

Ha a tanulmány nem is bizonyítja a kritikusok szerint egyértelműen, hogy a dohányzás vagy a légszennyezettség ártalmasabb, de azt még ők is elismerik, hogy hasonló mértékben ártalmasak. 

(Index)