Évtizedekre eldöntheti a magyar közösség sorsát az idei szuperválasztási év

A területi szervezet elnöke különösen részletesen beszélt azokról a következményekről, amelyekkel akkor számolhatunk, ha átrajzolják az ország térképét és Hargita, Kovászna és Brassó megyékből alakítanak ki egy új megyét. Ebben már alig 42 % lenne a magyarság aránya a jelenlegi 72 és 85 % helyett (amely számok a magyarság jelenlegi arányát tükrözik Kovászna és Hargita megyékben), de a Brassóban meghozott döntések nagy valószínűséggel nem a magyar intézményrendszernek kedveznek majd és a döntések meghozatalakor nagy eséllyel „a pártok addig vannak egymással szemben, amíg nem velünk szemben vannak”, fogalmazott Tamás. A várható tendenciákra vonatkozóan előképpel szolgálnak a Szlovákiában történt hasonló átszervezések, amelyek nyomán a magyarság aránya olyan kicsi lett egy-egy új megyében, hogy azzal elveszítették az esélyt a parlamenti képviseletre is.

Ezzel a nyomasztó perspektívával együtt nincs helye a kesergésnek, annál inkább a munkának, vagyis a piramisba szerveződő helyi, megyei és országos szervezetek is meg kell tegyenek mindent, ami rajtuk múlik a választások sikere érdekében. A felmérések szerint a magyarellenes pártoknak (az AUR-nak és a S.O.S. Románia pártnak) együtt 25 %-a van, míg a szociáldemokrata pártnak 30 %-a, de a nacionalista pártok még felívelő ágban vannak, és mozgósítani tudnak sok szavazójoggal rendelkező, eddig passzív személyt is. Ugyanakkor a Moldovai Köztársaságból Romániába települt mintegy 500 ezer szavazójoggal rendelkező román is vélhetően a román képviselőre szavaz az európai parlamenti választásokon.

Tamás Sándor vázolta tehát, hogyan kell cselekedni a korábban mondottak ismeretében: „el kell végezni a munkánkat”, azaz szervezni, mozgósítani kell, mert fontos, hogy a magyarság részvételi aránya a szavazásokon a korábbinál nagyobb legyen, ezzel lehet ellensúlyozni az említett negatív  tényezőket. Beszámolt arról is, hogy az RMDSZ a többi párttal választási szövetséget kötött, így Erdélyben megvalósul a magyar összefogás. A csata addig tart, amíg nyerünk! idézte Orbán Viktort a területi elnök, de ezt csak együtt tudják megvalósítani a HKT-tagok – zárta politikai tájékoztatóját a politikus.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő elmondta: bár Európában állandósult a bizonytalanság, és a négy évvel ezelőtti békét és viszonylagos jólétet háború és recesszió váltotta, Székelyföld növekedési pályán áll, mert volt elképzelés és pénz a megvalósításhoz - jelentős részben az uniótól, de a kormánytól és az anyaországtól érkezett forrásokat is maximálisan kihasználták a régióban, illetve voltak közösségi vezetők, akik végigvitték a terveket.

A világ politikai térképe azonban átrendeződött, már nem egypólusú, a következő tíz évben a világ vezető gazdaságai között hamarosan nem lesz európai, és ez annak is a következménye, hogy az unióban nincsenek jó vezetők, az uniós intézményekben a baloldali ideológiát kedvelik. Az Európai Néppárt, amelynek tagja az RMDSZ is, azt szeretné, ha erősödne a jobboldal és olyan vezetők kerülnének az élre, akik a mostaninál jobb döntéseket hoznak, ehhez szeretne hozzájárulni az erdélyi magyar képviselet is, amelynek elsősorban az erdélyi magyarság, aztán az ország gazdasági érdeke a döntő szempont a szavazásnál.

„Itthon az tét, hogy sikerül-e megőrizni a helyünket a különböző intézményekben és az európai parlament hozzátartozik az összképhez”, summázott Vincze Loránt.