EU-prognózis: az ukrajnai háború által kiváltott sokkok erősítik a globális inflációs nyomást

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, a gazdasági hangulat jelentősen romlott, így az idei növekedés ugyan várhatóan valamivel jobb lesz a korábban előrejelzettnél, a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek lettek, az infláció pedig magasabb lesz a legutóbbi, nyári időközi prognózisnál.

Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az unió egészét, az euróövezet gazdaságát és a legtöbb tagállamot az év utolsó negyedévében - közölte az uniós biztos.

Az év végén jelentősen visszaesik a reál-GDP növekedése az EU egészében. Ennek ellenére a 2021-től kezdődött, és az év első felében tapasztalt lendület a reál-GDP növekedést idén 3,3 százalékra emeli az EU-ban, és 3,2 százalékra az euróövezetben, ami jóval meghaladja a nyári előrejelzésben prognosztizált 2,7 százalékot.

Mivel az infláció csökkenti a háztartások vásárlóerejét, a gazdasági aktivitás visszaesése 2023 első negyedévében is folytatódni fog. A növekedés tavasszal térhet vissza Európába, várhatóan azonban mérsékelt lesz. A GDP növekedése 2023-ban várhatóan eléri a 0,3 százalékot mind az EU-ban, mind az euróövezetben. Az előrejelzések szerint 2024-re a gazdasági növekedés fokozatosan nyeri vissza lendületét, átlagosan 1,6 százalékot az EU-ban és 1,5 százalékot érve el az euróövezetben.

Az előrejelzés szerint az infláció az év végén csúcsosodhat. Az éves inflációs rátára vonatkozó előrejelzését az EU-ban a korábban jelzetthez képest egy százalékponttal magasabbra, 9,3 százalékra, az euróövezetben pedig két százalékponttal magasabbra, 8,5 százalékra emelte az Európai Bizottság. Az infláció 2023-ban várhatóan csökken, de az EU-ban továbbra is magas, 7 százalékos marad, az euróövezetben pedig 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3 százalékra, illetve 2,6 százalékra mérséklődik.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac jól teljesít. Az erőteljes gazdasági expanzió 2022 első felében legkevesebb kétmillió embert vonzott a foglalkoztatásba, és minden idők legmagasabb szintjére, 213,4 millióra emelte a foglalkoztatottak számát az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta szeptemberben rekordalacsony, 6 százalékos volt - közölték.

Az EU-ban a foglalkoztatás növekedése az előrejelzések szerint 2022-ben 1,8 százalék lesz, 2023-ban megtorpan, majd 2024-ben mérsékelten, 0,4 százalékra emelkedik. Az uniós munkanélküliségi ráta idén 6,2 százalék, 2023-ban 6,5 százalék, 2024-ben pedig 6,4 százalék lesz.

Közölték továbbá, hogy az összesített költségvetési hiány várhatóan enyhén emelkedni fog, az EU-ban a GDP 3,6 százalékára, az euróövezetben pedig 3,7 százalékra, mivel a gazdasági tevékenység gyengül, a kamatkiadások nőnek és a kormányok új diszkrecionális intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak hatásának enyhítésére. A jelentés a GDP-arányos államadósság további csökkenését prognosztizálja: jövőre a GDP 89,4 százalékról 84,1 százalékra, az euróövezetben pedig 97,1 százalékról 91,4 százalékra.

A júliusi 3,9 százalékról 5,8 százalékra javította pénteken közzétett őszi előrejelzésében az Európai Bizottság a román gazdaság növekedési kilátásait.

A jelentés szerint az idei első félévben a román gazdaság éves növekedési üteme 5,7 százalék volt. Ezt teljesítményt az EB szakértői a fogyasztásnak és a beruházásoknak a járványügyi korlátozások feloldása utáni növekedésével magyarázzák. Ezekhez hozzájárult a foglalkoztatottság fokozott növekedése és a bérek emelkedése is.

Az EB szerint az ukrajnai háború hatására, a magas infláció és a monetáris politika szigorodása miatt a második félévben csökken a román gazdaság növekedési üteme. A háborút elsősorban a mezőgazdaság, a nyersanyagkitermelési és a vegyipari ágazat szenvedi meg.

A szakértől felhívják a figyelmet arra, hogy 2022-ben a belső kereslet jelentős növekedése tovább mélyíti a folyó fizetési mérleg hiányát, ami el fogja érni a GDP 9,1 százalékát. Ez a deficit a 2023-ra a GDP 8,8 százalékéra fog csökkeni fog a gazdasági növekedés lassulása miatt, 2024-ben pedig a GDP 8,9 százalékára emelkedik.

Mindezekkel a tényezőkkel számolva a román gazdaság növekedése 2022-ben 5,8, 2023-ban 1,8, 2024-ben 2,2 százalékos lesz. Ezeken a kilátásokon azonban ronthat az országos helyreállítási tervben foglaltak megvalósításának késlekedése, a beruházások csökkenése miatt - figyelmeztet előrejelzésében az EB.

A brüsszeli testület szakértői szerint a GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 7,1 százalékról idén 6,5 százalékra csökken, jövőre pedig 5 százalékosra mérséklődik. Eközben a GDP-arányos államadósság a 2022-es 47,9 százalékról 2023-ra 47,3 százalékra csökken, majd 2024-ben 47,6 százalékra emelkedik.

forrás: MTI, Agerpres

fotó: wikimedia.org