Én és a krampuszfejű kisúr

Zubreczky Antal

2017. szeptember 22., 00:222017. szeptember 22., 00:22

Kell legyen valami a jin–jang-elméletben, mert néha úgy érzem, van egy nappali szemléletmódom, de van egy éjjeli is. Napközben Diogenészként járom a várost, keresem az embert, a jót, a szépet, és hogyne találnék, ha a tömbházunk előtt rám köszönő első kisvirágnak a neve is százszorszép, egy kicsit arrább pedig angyaltrombitákból ömlik az illatos, szelíd jóság. Ami kedves, ügyes jóindulatot találok, meg is írom szerelmes örömmel, hittel hívén, hogy igenis érdemes élni, főleg itt, a mégazértis létező Székelyföldön. Aztán, ravaszul megvárva a sejtelmes besötétedést, meg-megjelenik egy krampuszféle mitugrász, aki imígyen szónokol:

Te hiszed azt, hogy ha néhány jópofa srác és papa–mama, átbringázik Alszegtől Felszegig és vissza, azzal megmentik a fácánokat, javul az autisták helyzete vagy a részeg férj nem képeli fel többé rettegő asszonyát?

Komolyan veszed, hogy a szépségverseny koronájáért versengő hölgyikék szívének leghőbb vágya a világbéke, nem hátsórészük szilikonjának értékesítése?

Ha napközben, egy előadósátorban négy egymással tökéletesen egyetértő egyén tíz újságíró és öt–hat ásítozó, fészbukozó lézengő jelenlétében elmondja amúgy is jól ismert nézeteit, míg a többi néhány száz sátrakban alszik, sörözik, elképzelhető más módon teszi kellemessé a következő esti buli várását, az tényleg egyetem és szabad, még ha nyári–vakációs is?

Ha egy (ha csak egy lenne) földink közpénzen, business osztályon elrepül egy távoli fővárosba, hogy egy egzotikus rendezvényen, csendes-óceáni törzsek totemjeinek bemutatása után harminc szakembernek megmutassa a mi székely jeleinket, attól holnap Száldobos fog-e egy fikarcnyival is jobban hasonlítani legalább egy litván falucskához?

Nem tartod furcsának, hogy konferenciák, tanulmányutak, eszmecserék, tanári továbbképzések a nyári hőséggel arányosan szaporodnak, divatos üdülőtelepekhez és tengerpartokhoz közeledve, majd a résztvevők lebarnult bőrén kívül semmi változás nem észlelhető a dolgok menetében?

Álmos voltam, szégyenemre nem tudtam, mit válaszoljak. Segítsen az olvasó, hogy következőkor odamondhassak az idegesítő krampusznak!22