Előpatak régi képeslapokon

Előpatak Őskútnak nevezett borvízforrása körüli terület betelepítése az 1770–80-as évekre esik, amikor gróf Nemes János Háromszék főkirálybírója felismeri a környék ásványvizeiben rejlő gyógyító lehetőségeket, és 1772-ben a svájci üdülőhelyek épületeinek stílusában felépíti Svájcinak nevezett villáját, példát mutatva ezzel a további építkezésekhez a környéken levő birtokaik révén érdekelt Mikó, Béldy, Székely és Gidófalvi családoknak.
1792-ben Joseph Barbenius brassói orvos végzi el az előpataki vizek vegyi elemzését. Egy fürdőügyi jegyzőkönyv tanúsága szerint 1808-ban 18 háromszéki érdeklődő részére 81 telket mértek ki, melyek egy részére új tulajdonosaik az elkövetkező évtizedek folyamán villákat emeltek. Az 1840-es évek elején, a közbirtokosság jogainak rendezése idején a telep igazgatósága a fürdőélet kívánalmainak megfelelően építkezési, egészségügyi és rendtartási szabályzatokat dolgoz ki. A bővizűbb forrásokat keretbe foglalják, környezetüket rendezik, pavilonokkal födik be. Borvízfürdőket létesítenek, így a két forrásból táplált, Lobogónak nevezett, magas széndioxid tartalma miatt pezsgő hidegfürdőt és a Natália forrás táplálta, Diána névre keresztelt 18 kádas melegfürdőt.
1855-ben már 181 kiadó szobája és balneológus orvosa van a telepnek. Nyolcvan méter hosszú, 25 méter széles fedett sétányt létesítenek, ahol gyógyszertár, olvasó- és társalgási terem, boltok sorakoztak. Színtársulatok érkeztek, a Bogdán-villa tükörterme koncerteknek adott helyet, hírnevet szereztek az évente megrendezett Anna-bálok. A fürdőhely híre a kézdivásárhelyi Mózes Károly és a kolozsvári Lukács Farkas orvosoknak köszönhetően eljutott Romániába is, így Ghica, Sturdza, Cantacuzino, Florescu és más neves családok is rendszeresen felkeresték Előpatakot. Mi több, Milos Obrenovics szerb fejedelem, sikeres gyógykezelése elismeréseként 1843-ban ortodox templomot emeltetett.
A Nagyterem (Coursalon) 1875-ben épült és adott helyet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók az évi vándorgyűlésének. Az 1900-as évek elején a helységen átvezető országutat az erdő aljába terelték (a mai megyei út), mellette csónakázó tavat alakítottak ki, s a fürdőt átszelő patakot lefödték, kialakítva a Promenádot. A helységet éjjel acetilénlámpákkal világították meg. A fürdővendégek számát évente 1500-ra becsülték, nem számítva ide az alkalmi kirándulókat.
A két világháború között látogatottsága nem csökkent, több épület, villa új tulajdonos kezébe került, így ezek állagát felújították, modernizálták. A harmincas években a Károly román királyról elnevezett hideg- és melegfürdő helyén építették ki a strandot. 1937-ben a Fleischer család ásványvíztöltő állomást létesített. A fürdő hanyatlása a második világháború után következett be, amikor több gazdátlanná vált, tönkrement épüleket bontottak le, a megmaradtakban görög politikai menekülteket helyeztek el.
Előpatak gyógyvizei főként szénsavas savanyúvizek. A patak mentén feltörő természetes források – Anna-, Svájci-, Újkút – ma már nem használhatók. A Főkút volt a legrégibb, a Natália-kút vizével működött a melegfürdő, ezt próbálták felújítani a múlt század derekán egy új kút fúrásával. A legismertebb volt az 1907-ben fúrt, ma már használaton kívül álló Erzsébet-kút (Potsa József főispán lányáról kapta nevét), melynek vizét töltődébe vezetve kisebb nagyobb megszakításokkal ma is palackozzák. Emésztési zavarok, az epevezetékek nyugtató kezelésére ajánlott.
A József-kutat 1883-ban a főherceg látogatásának emlékére nevezték el. Alkalikus vizét ivókúrára használták. A vizet orvosi előírásra, séta közben éhgyomorra fogyasztották, esetenként kecsketejjel keverve. Az 1937-ben épített Dutzi-villában az 1970-es években országos hírnévre szert tett kezelőközpontot létesítettek ideg- és izomsorvadásban szenvedő gyerekeknek. <<

József Álmos