Ellenőriz az adóhatóság

Egyrészt a tisztességes adófizetőket – akik bevallják adóköteles jövedelmüket – arról győzködik, hogy ne késlekedjenek, ha másként nem tudnak törleszteni, ütemezzék át az elmaradásaikat. Másrészt a Pénzügyi Csalások Elleni Főigazgatóság is mozgósította embereit, és növelik a be nem jelentett ellenőrzések számát, így próbálják felderíteni az adócsalásokatt.

Máthis István, a Kovászna Megyei Pénzügyi Hivatal igazgatóhelyettese elmondta: vannak olyan megyék, ahol eddig is hasonlóképpen jártak el. Az adóbehajtásnak folyamatosan kellett működnie eddig is. Ennek része a tájékoztatás, hogy az adófizető tudja, milyen következményekkel jár, ha elmulasztja a befizetést, vagy ha késik, másfelől alkalmazni kell a megszorításokat, a be nem fizetett összegek behajtását. Kovászna megyében értékelése szerint nincs gond az adófizetési fegyelemmel, így az év első öt hónapjában az előre beütemezett bevételt 19 millió lejjel túlteljesítették.

Segítenek, majd büntetnek

Az adóhatóság segíti az adófizetőket, hogy éljenek az átütemezési lehetőségekkel, ha részletekben is, de fizessék az adót, nyilatkozta a Profit.ro gazdasági portálnak Lucian Heiuș, az ANAF elnöke. Nagy létszámú alkalmazott bevonásával zajlik a kampány országszerte, az adóhatóság munkatársai telefonálnak, emlékeztetnek az elmaradásokra, ahol pedig gondok vannak a törlesztéssel, a törvény által megengedett átütemezési, átszervezési lehetőségekről tájékoztatnak.

Lucian Heiuș arra is kitért, hogy június 26-a után automatikusan beindítja az adóhatóság a bűnvádi jelentés mechanizmusát a visszatartott adók be nem fizetése esetén. Ez országszerte mintegy 300 ezer vállalkozást érinthet. Ezzel párhuzamosan az adócsalást is próbálják felgöngyölíteni, a kockázatosnak minősülő tevékenységek esetében be nem jelentett, rajtaütésszerű ellenőrzésekkel. Az elmúlt időszakban a zöldség-gyümölcs importőröknél, a kőbányákban zajlottak nagyszabású ellenőrzések.

A magánszemélyek vagyonát is vizsgálják

Július 1-jétől a magánszemélyek esetében is vizsgálják, hogy vagyonuk mértékét indokolják-e bevételeik. A 2016–2019-es időszakban 561 ezer személynél összesen 20 milliárd eurós különbség mutatkozik a becsült bevétel, valamint a bejelentett és megadózott összegek között.

A különbség onnan derült ki, hogy megvizsgálták, milyen ingó és ingatlan vagyont vásároltak, milyen összegeket halmoztak fel a bankszámláikon, és mennyi pénzzel hitelezték meg a saját cégüket. A törvény értelmében legtöbb 10 százalékos eltérés elfogadott a becsült és a bejelentett jövedelem között, de ez nem haladhatja meg az 50 ezer lejt. Havonta legkevesebb 70 ellenőrző csoport vizsgálódik, és sorra veszik ezt az 556 ezer magánszemélyt, aki esetében felmerül az adócsalás gyanúja.