Elek apó emlékezete

A nagy mesemondóhoz méltó, bensőséges hangulatú és értékes látnivalót kínáló rendezvényt annak szervezője, a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi irodáját vezető Szebeni Zsuzsa színháztörténész nyitotta meg, egyúttal köszönetet mondván a létrehozását segítőknek. Rámutatott, hogy a tárlat anyagát október 11-én Bukarestbe szállítják ugyan, de ottani bemutatása után huzamosabb ideig lesz látható Sepsiszentgyörgyön, így lehetőség nyílik múzeumpedagógiai tevékenységek hozzákapcsolására is.

A szép számban egybegyűlteket Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és annak vezetője nevében köszöntő Percze László konzul hangsúlyozta, ha Benedek Elek csak annyit tett volna, hogy összegyűjti, és a mindenkori gyereknek továbbadja a magyar nép lelkének mesékbe raktározott kincseit, már azzal is örökre beírta volna magát a nemzet legnagyobbjai közé.

A magát népe alázatos szolgájaként meghatározó Elek apó azonban nemcsak mesegyűjtő és író volt, hanem politikus, nemzetét féltő újság­író, irodalomszervező is. Egy olyan kivételes ember, aki a trianoni döntés után Budapestről hazaköltözött Kisbaconba, hogy nehéz helyzetbe került népéért a szülőföldön tevékenykedhessen. Amint egyik méltatója megfogalmazta, „harcainak központja, munkásságának tengelye a székelység. Akinek lelkét először ő vitte a magyar irodalomba, akivel testben-lélekben egy.”

A magyarországi dr. Zalka Csenge Virág nemzetközi mesemondó, író szerint a Benedek Elekhez köthető mesék angol vagy spanyol nyelvű előadása is elvarázsolja a közönséget. És ez nem csak az összegyűjtöttekre és közreadottakra, hanem az általa írtakra is vonatkozik, amelyek népmeseként maradtak meg, és élnek tovább a székelység körében. Jó példa erre a Jégkorszak királya, amit ízes nyelvezeten meg is szólaltatott.

Az emlékalbumot kiadó Szabó Zsolt irodalomtörténésztől megtudhattuk, hogy ez a harmadik, bővített kiadás, és 250, Bardócz Orsolya ükunoka, valamint férje, Nagy Nándor által összegyűjtött, Elek apóval kapcsolatos fényképet, illetve dokumentumot tartalmaz. A családi okokból távol maradó Orsolya nevében is szóló Nagy Nándor elmondása szerint a Benedek Elekről folyamatosan előkerülő, addig ismeretlen dokumentumok és fényképek érlelték meg bennük a közkinccsé tételük gondolatát. Végezetül az író által ültetett kisbaconi fákról szedett almával kínálta meg a jelenlevőket.

A tárlat jóvoltából a székely mesemondó önvallomásaiba, levelezésébe és a korszak nagy személyiségeinek róla megfogalmazott véleményébe egyaránt betekintést nyerünk. Megismerkedhetünk továbbá személyes tárgyaival, a barátok, pályatársak portréival, megjelent könyveivel, az általa kiadott Cimbora gyermeklap példányaival és a kor hangulatát idéző iskolai felszereléssel is.

Sötétedés után Pál Wendel Béla animációja és a Bod Péter Megyei Könyvtár homlokzatán megjelenített fényfestés mélyítette el a látottakat, hallottakat.