EB: Romániában továbbra is fennáll a folyó fizetésimérleg-hiány növekedésének kockázata

A Bizottság szerint a román hatóságok által hozott intézkedések hozzájárultak a folyó fizetési mérleg hiányának és a költség-versenyképességre vonatkozó kockázatok elmélyítéséhez.

"A közszférában történt béremelés és a minimálbér emeléséről szóló korábbi döntések nagy szerepet játszottak a költség-versenyképességre vonatkozó kockázatok növelésében. Noha 2020-ban és 2021-ben a közszférában nem lehet jelentős béremelésre számítani, 2020-ban újabb 7,2%-kal nő a minimálbér. A gyenge külső kereslet és az erős belföldi kereslet közötti nagy különbség a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezetett"- hangsúlyozza az Európai Bizottság.

Másrészt az Európai Bizottság úgy véli, hogy 2018 végén a pénzügyi szektort érintő kockázat csökkent, a szabályozásokkal kapcsolatos bizonytalanságok azonban továbbra is fennállnak. "2020 januárjában a kormány módosította a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet legkárosabb rendelkezéseit. Úgy tűnik azonban, hogy az üzleti környezetet, és különösen a pénzügyi szektort érintő jogalkotási bizonytalanság továbbra is fennáll, és nyomon követést igényel" - írja a dokumentum.

A Bizottság megállapítja: Románia korlátozott haladást ért el a 2019-es országspecifikus ajánlásokat illetően, olyan körülmények között, hogy a pénzügyi és a bankágazatban a jelentős előrelépést meghiúsította az előrehaladás hiánya a költségvetési kerettel, az állami nyugdíjrendszerrel, a felzárkózást elősegítő minimumjövedelemmel, az állami tulajdonú társaságok irányításával és a döntési folyamat kiszámíthatóságával kapcsolatban.

E dokumentum szerint Románia jelentős előrelépést tett a pénzügyi stabilitás és a bankszektor védelme terén, valamint némi előrelépés tapasztalható a nyugdíjrendszer második pillére hosszú távú életképességének biztosítása és egy, a közbeszerzésre vonatkozó országos stratégia gyakorlatba ültetése terén.

A Bizottság megállapítja, hogy Románia korlátozott haladást ért el a következő területeken: a fizetési szabályok betartása és adóbeszedés, az oktatás minőségének és felzárkóztató jellegének javítása, a szociális szolgáltatások minőségének és lefedettségének javítása, a társadalmi párbeszéd javítása, egy mechanizmus kidolgozása, amely lehetőséget teremt, hogy objektív kritériumok alapján állapítsák meg az országos minimálbért, az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés és költséghatékonyság javítása, a beruházásoknak a kulcsfontosságú területekre való koncentrálása és az közberuházási projektek előkészítése.

Ezzel szemben Románia nem tett semmilyen előrelépést az országos adórendszer javítása, az állami nyugdíjrendszer stabilitásának biztosítása, a felzárkóztatást elősegítő minimumjövedelem reformjának véglegesítése, a döntéshozatali folyamat kiszámíthatósága és az állami tulajdonú társaságok vállaltvezetésének javítása terén - állítja az Európai Bizottság.

A Bizottság szerint az európai szemeszter 2011-es kezdete óta a Romániának címzett országspecifikus ajánlások 47%-ában tapasztalható "némi haladás", de 53%-ukban "korlátozott" a haladás vagy egyáltalán nem történt előrelépés.

"Összességében Romániában 2013 óta van fejlődés az országspecifikus ajánlások gyakorlatba ültetésében. Noha számos területen erőfeszítéseket tettek, az intézkedések lassúak, és az országnak a reformok végrehajtásával törekednie kell kézzelfogható eredmények elérésére" - írja az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság szerdán tette közzé 27 országjelentését az Európai szemeszter - téli csomag: a tagállamok által a gazdasági és társadalmi prioritások teljesítése terén elért haladás értékelése című elemzésből.

(Agerpres)