Drágulhat a székely valuta

Zöldséglobbi, szerintünk meg brüsszeli nyomás is lehet amögött, hogy a román mezőgazdasági miniszter úgy vélte, nem szükséges támogatni a romániai burgonyatermelőket. A kialakult helyzet azért is érdekes, mert köztudott, hogy az ország burgonyaraktárának jelentős rész Székelyföldön található, így nagy többségben a magyar termelőket érinti kellemetlenül a dolog, de beleesnek a szórásba románok is, akik szintén nehezményezik a bukaresti kufárok újabb nemzetmentő húzását.

Sajtótájékoztatón számolt be Fejér László Ödön szenátor, id. Bajcsi Ákos és Moldován Csaba nagygazdálkodók arról, hogy mit jelent a romániai piac számára a román kormány azon húzása, hogy egyik napról a másikra kizárta a burgonyatermelőket az európai unió által támogatott kultúraművelők listájáról. Ez egyrészt a termelőket hozta nehéz helyzetbe, de legvégül a fogyasztón csattan az ostor – részletezték.

– Tulajdonképpen egy ötmillió eurós, ipari burgonyára szóló támogatásról van szó, amit már három évvel ezelőtt megfaragtak, 3,2 millió ment olyan területekre, mint a paradicsom- vagy a fokhagymatermelés. Tavaly Oprea Romulus zabolai termelővel megkerestük a minisztert, az 1,8 millió eurót sikerült megemelni 2,9-re, viszont idén márciusban ez az EU-s ötmilliós támogatás egy tervezetben csak 1,8 millióként szerepelt” – magyarázta a szenátor, aki szerint „muszáj volt az ajtót berúgni a miniszternél, hogy a pityókatermelők érdekeit védje”. Mint kiderült, egy államtitkár volt a ludas a dologban, a tárcavezető állítólag nem tudott a dologról. „Meglepődött, igaz én is, hogy egy vezető tudta nélkül ilyen megtörténhet. Ígéretet tett, de abból nem fognak megélni a belföldi termelők” – magyarázta a politikus, aki Moldován Csaba és Bajcsi Ákos háromszéki termelőket is bevonta a beszélgetésbe, mindketten a burgonyatermelő érdekvédelmi szövetség tagjai is.

Bajcsi Ákos elmondta: számára meglepő, hogy egy fontos pozícióban levő személy egy tollvonással olyan területről von el pénzt, ami az ország második kenyerét állítja elő. „Meg kellene gondolni, hogy korai paradicsomból és uborkából fogyasztunk többet, vagy a burgonyából. Ha az az érdeke az országnak, hogy az élelmiszer olcsó legyen, akkor nem egy olyan kultúrától veszem el a támogatást, amit tömegfogyasztás jellemez, hiszen ebből legalább tízszer annyi fogy el, mint zöldségből. Én arra kérném meg az illetékeseket, hogy helyezzék vissza a burgonyát támogatandó kultúrák közé, mert ez nem lesz jó” – magyarázta. Moldován Csaba szerint a zöldségtermelők lobbija erősebb, mint a pityókatermelőké, ezért alakulhatott ki a helyzet. „Nem támadjuk a zöldségeseket, ne legyen félreértés, viszont ez a szomorú jelenlegi helyet” – mondta.

A beszélgetés során kiderült, hogy jelentős a túltermelés az unióban így a kérdésünk adott: nem Brüsszelből érkezik-e a nyomás Romániába azért, hogy az őstermelők ellehetetlenítésével (vagy legalábbis hátrányba helyezésével – szerk.) a külföldi gazdákat részesítsék előnybe? Moldován Csaba diplomatikus választ adott: ők nem politizálnak, de szerintük bizonyos lobbik jobban érvényesülnek. Tény, hogy a sült krumpli hazájában, Belgiumban arra szólította fel a lakosságot a burgonyatermesztők szövetsége (Belgapom), hogy duplázzák meg a heti sültkrumpli-adagjukat, mert már nem tudnak mit kezdeni a felhalmozódott terménymennyiséggel. Ennek tükrében viszont sok minden elképzelhető, és sok jel arra utal, hogy az unió bővítése gyakorlatilag piacbővítést jelentett nem egy esetben, és nem csak ezen a területen.

„Terveket készítenek. Mi is úgy járunk el, számítunk, hogy a chipsburgonya után bejön egy bizonyos összeg. Ha ez nem történik meg, akkor a befektetések negatív tartományba fordulnak, és nem arról van szó, hogy nem épül meg a hétvégi házam, mint sokan feltételezik. Rengeteg a nehézség, klímaváltozás van, nincs öntözési lehetőségünk, növekednek a bérek, csökken a terméshozam, növekszik a csomagolással járó költség, hogy csak párat említsek. Ez érint minden burgonyatermelőt az országban, akik inkább áttérnek más terményre, vannak olcsóbb kultúrák, hiszen hektáronként 25 ezer lej a minimális kiadás. Ha erre kényszerülnek a termelők, akkor kevesebb lesz a termény, és importra szorulunk, az árak felmennek, a fizető polgároknak nehezebb lesz a megélhetés” – magyarázta Bajcsi Ákos. Moldován Csaba szerint az ötmillió eurós tételnél 2000 euró körül lenne a hektáronkénti szubvenció, most mindössze 700 euróval számolhatnak.

Fejér László zárszóként kifejtette: az RMDSZ lépni fog ez ügyben, hiszen nemcsak Székelyföldet, hanem az egész országot érintő kérdésről van szó.