Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2019. február 19., 00:052019. február 19., 00:05
Az utóbbi években a román történészek is mind gyakrabban beszélnek, írnának arról, hogy baj van a dákok körül, mert igaz, hogy az Al-Duna környékén éltek géták, de ezek nem biztos, hogy dákok voltak, és nemigen lehetnek a románok ősei. De még a rómaiakkal sincs minden rendben, hiszen a szép taljánhonban az olaszok sem beszélik a tiszta latint, hanem minden tájegységben egy latin keveréket. Mégpedig azért, mert a nép többsége analfabéta volt, alig egy százalékát iskoláztatták, úgyhogy egy vulgáris latint beszéltek a törzsük szavaival keverve. Miként lehetett akkor 165 év alatt egy írástudatlan népnek átvenni egy nyelvet, amelyet a birodalom szélein lakókból verbuvált római légiósok sem tudtak, ismertek jól? Ez csak úgy volt lehetséges, ha az el nem pusztultak a Dunától délre húzódtak, ahol a rómaiak több ideig tartózkodtak. De az is lehet, hogy a románságnak semmi köze a dákokhoz, inkább a birodalom területén élt népekhez.
Egyébként a dákópátia a 19. században, főleg a két fejedelemség – Moldova és Havasalföld – egyesülése után kezdett elterjedni. Arról volt szó ugyanis, hogy az új államnak történelemre volt szüksége, mégpedig olyanra, amely dicső múltról szól, bátor emberekről regél. Ekkor jelenik meg több tanulmányban is a dák ős. De ugyancsak ekkorra datálódnak a románság bevándorlásáról szóló tanulmányok, mint az osztrák Eduart Robert Rösleré, a szász Franz Joseph Sulzeré. Szerintük a románok nomád pásztorok voltak, akik a 13. században jöttek Erdélybe, hiszen azelőtti történelmi okiratok nem említik őket.
A román nyelvben, nagy engedékenységgel tízszázalékos dák szóeredet, ha van, ugyanannyi, mint a magyarból átvett szavak aránya. Német eredetű még annyi sem. Hatvan százalék a latin, és húsz százalék a szláv.
Persze, sok mindenre feleletet adna egy DNS-vizsgálat. Nem nagyon szeretik azonban az ilyen vizsgálatot, hiszen egyelőre ez a bolgárokkal, albánokkal és görögökkel mutat rokonságot. Félretéve a legendákat, nem a múlt, hanem a jövő felé tekintéssel megteremtődhetne a normális együttélés feltétele. Mert tény, hogy a románok jelenleg Románia területén élnek, és nem kell ezt állandóan bizonygatni.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!