Dákópátiás történelem

Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.

2019. február 19., 00:052019. február 19., 00:05

Az utóbbi években a román történészek is mind gyakrabban beszélnek, írnának arról, hogy baj van a dákok körül, mert igaz, hogy az Al-Duna környékén éltek géták, de ezek nem biztos, hogy dákok voltak, és nemigen lehetnek a románok ősei. De még a rómaiakkal sincs minden rendben, hiszen a szép taljánhonban az olaszok sem beszélik a tiszta latint, hanem minden tájegységben egy latin keveréket. Mégpedig azért, mert a nép többsége analfabéta volt, alig egy százalékát iskoláztatták, úgyhogy egy vulgáris latint beszéltek a törzsük szavaival keverve. Miként lehetett akkor 165 év alatt egy írástudatlan népnek átvenni egy nyelvet, amelyet a birodalom szélein lakókból verbuvált római légiósok sem tudtak, ismertek jól? Ez csak úgy volt lehetséges, ha az el nem pusztultak a Dunától délre húzódtak, ahol a rómaiak több ideig tartózkodtak. De az is lehet, hogy a románságnak semmi köze a dákokhoz, inkább a birodalom területén élt népekhez.

Egyébként a dákópátia a 19. században, főleg a két fejedelemség – Moldova és Havasalföld – egyesülése után kezdett elterjedni. Arról volt szó ugyanis, hogy az új államnak történelemre volt szüksége, mégpedig olyanra, amely dicső múltról szól, bátor emberekről regél. Ekkor jelenik meg több tanulmányban is a dák ős. De ugyancsak ekkorra datálódnak a románság bevándorlásáról szóló tanulmányok, mint az osztrák Eduart Robert Rösleré, a szász Franz Joseph Sulzeré. Szerintük a románok nomád pásztorok voltak, akik a 13. században jöttek Erdélybe, hiszen azelőtti történelmi okiratok nem említik őket.

A román nyelvben, nagy engedékenységgel tízszázalékos dák szóeredet, ha van, ugyanannyi, mint a magyarból átvett szavak aránya. Német eredetű még annyi sem. Hatvan százalék a latin, és húsz százalék a szláv.

Persze, sok mindenre feleletet adna egy DNS-vizsgálat. Nem nagyon szeretik azonban az ilyen vizsgálatot, hiszen egyelőre ez a bolgárokkal, albánokkal és görögökkel mutat rokonságot. Félretéve a legendákat, nem a múlt, hanem a jövő felé tekintéssel megteremtődhetne a normális együttélés feltétele. Mert tény, hogy a románok jelenleg Románia területén élnek, és nem kell ezt állandóan bizonygatni.