Bölöni még nem gondolkodik a visszavonuláson

Bölöni László neve számtalan alkalommal merült fel a magyar válogatott lehetséges szövetségi kapitányaként, azonban végül nem irányította a nemzeti együttest. A döntés részben rajta múlott. „Zavar engem, hogy így alakult, főleg azért, mert ez elsősorban tőlem függött. Egyszer fel volt dobva a labda, felajánlották a kispadot, de egy olyan pillanatban, amikor, sajnos, nekem időre lett volna még szükségem. Ez nem felelt meg a szövetség vezetőinek, ezt pedig megértettem. Azt is sajnálom, hogy nem jött össze, de azt is, hogy emiatt olyan viszony alakult ki néhány emberrel, amely egyáltalán nem örömteli” – nyilatkozta az M4 Sportnak.

Az edző elmondta, egyelőre nem tudja, marad-e jelenlegi állomáshelyén, de most inkább arra hajlik, hogy nem. „Olyan szintre jutottunk, ahonnan a következő lépés a bajnoki címért folytatott harc lenne, ehhez azonban meglátásom szerint más edzői filozófiára van szükség” – jelentette ki. Az Antwerpennel – melyet nagy múltú, jó anyagi hátterű klubként jellemzett – első szezonjában nyolcadik volt, az előző és a mostani, éppen csütörtökön a koronavírus-járvány miatt lezárt kiírásban a negyedik helyen végzett, emellett pedig kupadöntőbe jutott és az Európa Liga selejtezőjében is szerepelt. A tréner hozzátette, hogy továbbra is „be van oltva a futballvírussal”, így a visszavonuláson egyelőre nem gondolkodik, azt azonban még nem tudta megmondani, hol folytatja pályafutását.

Belga sajtóértesülések szerint, ha távozna, akkor nem más vehetné át a helyét, mint Bernd Storck: a magyar labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya is Belgiumban dolgozik, nemrég a Mouscron együttesét tartotta benn bravúrral, jelenleg pedig a Cercle Bruge vezetőedzője.

A márciusban 67. születésnapját ünneplő Bölöni legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a francia futballban meg tudta vetni a lábát. „Nagy dolog, hogy Romániából érkezve „be tudtam törni” a francia futballba, és 13 éven át tudtam edzősködni, a másodosztálytól az élvonalig. Összesen tizenhat évet töltöttem el az európai bajnokságokban, erre büszke lehetek. Az biztos, hogy majd egyszer haza fogok menni, de hol van a haza? Egyelőre nekem a haza azt jelenti, hogy Marosvásárhelyre megyek, de dél-Franciaországba is mehetnék, vagy a budapesti lakásomba is. Az is lehet, hogy ebben a háromszögben fogok mozogni majd a visszavonulásom után.”

Bölöni László vitathatatlanul sokat adott az európai futballnak – elég, ha csak arra gondolunk, hogy a Sporting Lisszabonnál ő fedezte fel Cristiano Ronaldót. De vajon mit kapott a labdarúgástól a korábbi nagyszerű középpályás?

„A futball megtanított harcolni, nehézségeket átvészelni és áldozatot hozni: például a marosvásárhelyi egyetemi időszakom alatt összesen, ha kétszer el tudtam menni bulizni a társakkal. Megtanultam talpon  maradni, hátranézek magam mögé és azt látom, hogy senki sem dolgozik már azok közül, akikkel együtt elkezdtem az edzősködést még Franciaországban. Egyedül én nem morzsolódtam le. Mindenhol számtalan nehézséggel szembesültem, Katartól kezdve Monacón át egészen Marosvásárhelyig, mint ahogy Magyarországon is biztosan van nehézség. Bár Magyarország mindig a mennyországot jelentette – és jelenti most is.”

A marosvásárhelyi születésű Bölöni László játékosként 102 alkalommal szerepelt a román válogatottban, edzőként pedig többek között Franciaországban, Portugáliában és Görögországban is dolgozott. A román válogatottat 10 mérkőzésen irányította.