„Mindig magunkért, soha másik ellen”

Ahogy benéztem a Facebook-hírfolyamomba vasárnap reggel, szinte megijedtem, hogy vajon mit mondhatott beiktatásakor Novák Katalin, ami ennyire kiakasztotta a nemzeti lényeglátók egy részét.
Meghallgatva a legfőbb közjogi méltóságunk első ebbeli minőségében mondott beszédét, megnyugodtam. Az orosz–ukrán háború kapcsán megfogalmazott tíz pont érthető okokból nem tetszett azoknak, akik többé-kevésbé nyíltan Putyinnak szurkolnak, s a háborúban a nemzetek létére törő, globalista háttérhatalom, illetve az önvédő európai normalitás konfliktusát látják.

Viszont ha figyelmesen hallgatjuk, semmi olyat nem mondott frissen beiktatott köztársasági elnökünk, ami ne képezné részét a hivatalos magyar külpolitikának. Hogy ennek mekkora része fakad belső meggyőződésből és mekkora része külső kényszer, azon mindenki eltöprenghet, mint ahogy azon is, hogy vajon melyik politikus érzi ezt a kötelező mutatványt, az „orosz agresszió” elítélését komfortosnak, s ki az, aki úgy véli – számos geopolitikai szakértővel egyetértésben –, hogy Oroszország első emberét beleprovokálta ebbe a háborúba a globális világerő, az amerikai mélyállam.

Úgy vélem, Novák Katalin a felvállaltan magyar arcélű, önérdekű, Orbán Viktor képviselte politikának a fősodorba jobban beilleszkedő arcát jeleníti meg, ennek volt része ez a beszéd, és része a lengyelországi látogatás is.

Emellett köztársasági elnökünk kvintesszenciáját nyújtotta az értékkonzervatív hitvallásnak, a nemzeti keresztény gondolkodásnak. Beszédét a „Isten – haza – család” klasszikus értékhármasára fűzte fel, jól megválasztott idézetekkel ékítette, megfelelően elegyítette az érzelemre és az értelemre ható mondatokat. A magyar nemzetstratégia lényegének összefoglalására Dsida Jenő sorait hívta segítségül: »így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk«.

Igen, az ő feladata, hogy a nemzeti büszkeséget jelenítse meg a „nemzeti gőg” és a „globalista gyávaság” között. Hogy miként bemutatkozó beszédében mondta márciusban, „szívhez szorított kereszttel”, saját hitéből erőt merítve igyekezzen megérteni mások gondolkodását, s képviselje a nemzet egészét.