„Elnökünk nagyon bölcs, előrelátó és művelt nemzetközi szereplő és az Oroszországi Föderáció vezetője” – hangoztatta a szóvivő, amikor arról kérdezték, miért nem reagált Putyin arra, hogy Biden „háborús bűnösnek” nevezte őt. „Biden úr ilyen kijelentései teljesen megengedhetetlenek, elfogadhatatlanok, megbocsáthatatlanok” – hangsúlyozta Peszkov.
A szóvivő szerint olyan állam vezetőjének, amely sok évig világszerte bombázta az embereket, amely Hirosimában és Nagaszakiban értelmetlenül dobott le atombombát a már legyőzött Japánra, „egyáltalán nincs joga ilyen szavakat mondani”. „Ez a mi mély meggyőződésünk” – tette hozzá.
Biden újságírói kérdésre válaszolva szerdán azt mondta, hogy Putyint „háborús bűnösnek” tartja.
Szinte napra pontosan egy évvel korábban, 2021. március 17-én az amerikai elnök igenlő választ adott arra a kérdésre, hogy „gyilkosnak” tartja-e az orosz államfőt. Az orosz elnök szerint amerikai hivatali partnere utóbb felhívta őt és tisztázták a dolgot. Putyin azt mondta, hogy kielégítette a Biden által adott magyarázat.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy az orosz külügyminisztérium külön rovatot indít a honlapján az amerikai és a brit háborús bűncselekmények bemutatására.
Zaharova és a Kreml szóvivője egyaránt elfogultsággal és dezinformációval vádolta meg a nyugati sajtót a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett háborúval kapcsolatban.
Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a La Stampa című olasz lap a címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy „Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti”. Peszkov „szörnyű hamisítványt”, Zaharova „cinizmust” emlegetett.
A külügyi szóvivő egyébként szerdai sajtóértekezletén azt mondta, hogy a háborúnak nem célja az ukrán államiság megsemmisítése. Arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások nem hozzák el a békét, hanem destabilizáló tényezővé válnak és veszélyes következményekkel járhatnak.
Megerősítette, hogy videókonferencia-formátumban folytatódnak az orosz-ukrán tárgyalások. Mint mondta, ezek katonai, politikai és humanitárius síkon folynak.
Kifejezte reményét, hogy Kijev felismeri: elkerülhetetlen feladat békésen megoldani Ukrajna demilitarizálását és „nácitlanítását”, valamint az ország semleges státusának biztosítását. „Minél előbb megértik ezt a kijevi rezsim képviselői, annál hamarabb véget ér a különleges hadművelet” – fogalmazott a külügyi szóvivő.
A Maia Sandu moldovai elnök által megfogalmazott követeléssel kapcsolatban, hogy Moszkva vonja ki a csapatait a Dnyeszter folyó bal partjáról, Zaharova emlékeztetett rá, hogy az orosz „korlátozott létszámú kontingens” a Dnyeszter-menti fegyveres konfliktus békés rendezésének elveiről szóló, 1992. július 21-én aláírt egyezmény értelmében, békefenntartói minőségben tartózkodik a területen.
Emellett pedig három évtizede őrzi a szovjet korszak óta a régióban maradt, 20 ezer tonnányi készletet tartalmazó lőszerraktárakat. Az orosz diplomata rámutatott, hogy az orosz csapatkivonás a Dnyeszter-menti konfliktusról szóló megállapodástól függ, amelynek elérése nem utolsósorban Chișinăun múlik.
(MTI)
Csíkszék
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!