
Jánó Kinga célja az etnomuzikológiában mindeddig kevéssé kutatott erdővidéki népzenei kultúra átfogó bemutatása. Érinti a zene és a tánc hagyományos alkalmait, valamint a vokális és hangszeres népzene helyi jellemzőit, és azt is vizsgálja, hogy milyen népi hagyományok lelhetők fel ma Erdővidék magyarlakta településein. Kinga előadását már Baróton és Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban is meghallgatták az érdeklődők, azonban még több erdővidéki település várja, valamint Sepsiszentgyörgyről is felkeresték.
2021. október 22., 00:082021. október 22., 00:08
– Előadásod Erdővidék népzenéjére irányul. Mi volt a célod ezzel a bemutatóval?
– Kutatásom Erdővidék mint néprajzi kistáj néphagyományára irányul, különös tekintettel a kistáj népzenéjére. Ez a kutatás két éves munkám, és az államvizsga-dolgozatom is egyben. Igyekeztem megvizsgálni és összefoglalni mindazoknak a kutatóknak a munkáját, akik Erdővidék népzenéje szempontjából adatokkal tudnak szolgálni, és akiknek a tanulmányai, gyűjtései alapján átfogó képet nyújthatok a térség népzenéjéről. A célom a bemutatóval, hogy tájékoztassam mind az erdővidékieket, mind a háromszékieket, hogy foglalkozom ezzel a témával, és hogy felhívjam rá a figyelmüket, hogy miért fontos ez a kutatás, és miért kell közös ügynek, akár közös munkának lennie. Minél többen tudják, hogy mit szeretnék elérni, annál többen tudnak új információkkal, akár képanyaggal, adatközlők megismerésével kapcsolatban segíteni a kutatásban. Az előadáson így a dolgozatomat fogom röviden bemutatni, előadok néhány erdővidéki népdalt, felcsendülnek hangszeres darabok is.
– Célod, hogy más tájegységek zenéjét, táncait is bemutasd?
– Erdővidék az etnomuzikológiában kevéssé kutatott néprajzi kistáj, ugyanakkor nagyon közel áll a szívemhez. A három kistáj – Felső-, Alsó-Háromszék és Erdővidék – közül azért választottam éppen Erdővidéket, mert több projekt alkalmával megtalált a téma, és megfogott ez a kistérség. Ugyanakkor elsőre egy csöppnyivel kisebb falat, mint a még kevesebb adattal rendelkező Felső-Háromszék. Mesteri tanulmányaim alatt viszont már Felső-Háromszék népzenéjének kutatását is kitűztem magamnak, ez lesz a disszertációm témája. Mindkettő esetében ugyanazok az okok, tudni szeretném, milyen volt a népzenekultúra szülőföldemen, Háromszéken. Szeretnék hitelesen szólni a témában, és összegyűjteni az összegyűjthetőt, miután tudom, hogy más erdélyi tájegységekhez képest kevesen szóltak Háromszék népzenéjéről, és még kevesebben tették ezt hitelesen.
– Csupán a magyarlakta településeken gyűjtöttél adatokat. Miért?
– Egyelőre még nem beszélünk gyűjtésről. Elsőként az volt a sürgető feladat, hogy minden eddigi néprajzi adatot összegyűjtsek és megállapítsuk Erdővidék népzenéjének általános jellemzőit. Mindebben az összes erdővidéki település – összesen 22 – adatait figyelembe vettem – hivatkozva a települések felsorolásában egyes kutatókra –, és az ezután következő gyűjtés során is hasonlóképpen járok el.
– Hol lesznek még bemutatók?
– Tervben van Erdővidék más településein is egy-egy bemutató, de ennek gondolata még csak a legutóbbi, Baróton tartott előadáson merült fel. Ugyanakkor már páran jelezték, hogy Sepsiszentgyörgyön is alkalmas lehetne bemutatásra a téma.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!