Romániában újszerű kezdeményezésbe fogott a sepsiszentgyörgyi Green Energy biomassza klaszter, amely két felsőháromszéki településen – Esztelneken és Gelencén – hoz létre központosított energiától független mintafalvakat.
2017. február 15., 00:192017. február 15., 00:19
Romániában újszerű kezdeményezésbe fogott a sepsiszentgyörgyi Green Energy biomassza klaszter, amely két felsőháromszéki településen – Esztelneken és Gelencén – hoz létre központosított energiától független mintafalvakat.
Sebestyén Tihamér doktorandusz, a Green Energy klaszter szakértője lapunknak elmondta: a nemzetközi „BioVill – Bioenergia falu” pályázat partnereként készítenek energia-stratégiát Esztelnek és Gelence számára, amely alapján kiépíthetnek olyan zöldhő- és villanyáram-termelő rendszereket, amelyek első lépésben a falvak közintézményeit, majd a lakosság hő- és áramszükségletét is biztosítják helyi erőforrásokból.
Ezen rendszerek kialakításával az energiaszektorban érdekelt helyi gyártó és szolgáltató cégeket erősítik, szociális vállalkozások alakulhatnak, és munkahelyek jöhetnek létre. A fiatal szakember – aki doktori kutatását a Kovászna megyei szintű, településekre szóló megújulóenergia-potenciál elemzéséből készíti – rámutatott, hogy Eszteleneken már kiépült egy biomassza-rendszer, amely a községháza, a kultúrház és az Angustia Leader egyesület irodájának energiafüggetlenségét biztosítja. A másik, mintafalunak kiválasztott település, Gelence is hagyományosan fakitermelő és fafeldolgozó falu, és mindkét település elöljárói és vállalkozói támogatják a projektet.
„Ez hosszú, 5-15 éves folyamat lesz, de Nyugat-Európában 30 éve indultak hasonló projektek, és mára működnek önellátó települések, ehhez kell felzárkóznunk”, mondta Sebestyén, aki szerint a helyi lakosoknak kézzelfogható példát kell mutatni ahhoz, hogy be tudják fogadni. Háromszéken az elmúlt években már megjelentek az energiafűz-termelők, és van hatékony biomassza-kazánt gyártó cég is.
A helyi energiapiacon viszont van még rés, hiszen a vágtereken nagy mennyiségű fahulladék termelődik, ha ezeket egy helyi vállalkozó vagy önkormányzat szociális vállalkozása elkezdi begyűjteni, őrölni és feldolgozni, azzal munkahelyeket teremthet. Ausztriában van példa rá, hogy több erdőtulajdonos összefogott, fahulladékból biomasszát állítanak elő, és működtetik a hő- és villanyáram-ellátó rendszert. Háromszéken az energiaszektorban ki kell alakítani a teljes értékláncot, és ha a lakosság például helyi vállalkozásnak fizeti be a havi 100-150 lejes villanyszámláját, a pénzt helyben tartja, helyi munkahelyeket támogat, és erősödik a háromszéki gazdaság. A Green Energy klaszter szakértője szerint vannak pályázati lehetőségek, amelyek startupok létrehozását, illetve a helyi energiaellátó rendszer kiépítését támogatják. Hozzátette: próbál háromszéki egyetemistákat ráállítani a zöldenergia-kutatásokra, hogy egyetem után, hazatérve be tudják indítani vállalkozásukat, és helyi energiaszolgáltatást nyújtsanak.
Sepsiszentgyörgy már elindult az energiafüggetlenség útján, hiszen a város előpataki kijáratánál, egy 6,4 hektáros dombon felállították a 2,2 MW kapacitású napelem-parkot, amely a városi közvilágítás, a városháza, az önkormányzatnak alárendelt iskolák, művelődési intézmények áramszükségletének 85 százalékát fedezi, és évi mintegy kétmillió lejes megtakarítást eredményezhet a városnak. Bár a létesítményt tavaly átadták, a bürokratikus akadályok miatt még nem üzemel, mutatott rá Tóth Birtan Csaba. Sepsiszentgyörgy alpolgármestere szerint az volt az elgondolás, hogy az áramszolgáltató, amelytől a város vásárol, átveszi a megtermelt energiát, és a számlákat kompenzálják. Nemrég azonban liberalizálták az árampiacot, és a sepsiszentgyörgyi áramot is csak az OPCOM áramtőzsdén lehet forgalmazni. Jelenleg tanulják kezelni az áramtőzsdét, majd kijelölnek egy alkalmazottat, aki a sepsiszentgyörgyi áram értékesítésével foglalkozik.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!