Aradi tizenhárom vértanú utolsó szavai

Máig szolgáló tanulság, hogy a tizenhárom vértanú közül két idegen állampolgár is volt, és a többiek között hatan az ország nemzetiségei közül kerültek ki. Tizenegy hazájához hű katona és két szabadság eszméjéért még idegen földön is harcolni képes európai ember.

Rájuk fájdalommal emlékezve küldöm utolsó szavaikat:

Aulich Lajos

(1793-1849) német nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd tábornok

"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik ezt a szolgálatot."

Damjanich János

(1804-1849) szerb nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd tábornok

"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt."

Dessewffy Arisztid, gróf

(1802-1849) magyar, honvéd tábornok

"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata."

Kiss Ernő

(1799-1849) örmény nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd altábornagy

"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."

Knézich Károly

(1808-1849) horvát nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd tábornok

"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."

Láhner György

(1795-1849) német nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd tábornok

"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom."

Lázár Vilmos

(1815-1849) örmény nemzetiségű magyar állampolgár, honvéd ezredes

"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."

Leiningen-Westerburg Károly, gróf

(1819-1849) német állampolgár, honvéd tábornok

"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."

Nagysándor József

(1803-1849) magyar, honvéd tábornok

"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."

Poeltenberg Ernő, lovag

(1808-1849) osztrák állampolgár, honvéd tábornok

"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide."

Schweidel József

(1796-1849) magyar (részben német felmenőkkel), honvéd tábornok

"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot."

Török Ignác

(1795-1849) magyar, honvéd tábornok

"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam."

Vécsey Károly, gróf

(1803-1849) magyar, honvéd tábornok

"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."