A Transgaz kötelezettséget vállalt a Magyarország és Bulgária felé irányuló gázexportra

Az Európai Bizottság (EB) elfogadta a Transgaz kötelezettség-vállalását, miszerint a román gázszállítási rendszerüzemeltető cég évi legalább 1,75 milliárd köbméter gáz exportját teszi lehetővé Magyarország és évi 3,7 milliárd köbmétert Bulgária felé.

Székely Hírmondó

2020. március 07., 10:582020. március 07., 10:58

A csanádpalotai interkonnektoron keresztül érkező földgázmennyiség Magyarország évi szükségletének mintegy hatodát, míg a Giurgiu - Rusze, illetve Negru Voda - Kardam interkonnektorokon szállítandó román földgáz Bulgária szükségletének több mint felét fedezheti.

Az EB arról is megállapodott a román állami vállalattal, hogy az exportgázt a hazai piacra szánt energiahordozóval azonos áron kínálja. A kötelezettségvállalás 2026 végéig érvényes, megsértése esetén az európai hatóságok az üzleti bevétel 10 százalékáig terjedő bírsággal sújthatják a Transgazt.

Az EB az uniós versenyszabályok megsértésének gyanújával 2017-ben kezdett vizsgálatot a román földgáz exportjának feltételezett akadályozása miatt a román gázipari vállalatnál.

A Digi 24 hírtelevízió értesülése szerint Brüsszel azt feltételezte, hogy Bukarest szándékosan hátráltatja azoknak az interkonnektoroknak a megépítését, amelyek az európai uniós szomszédokkal kötnék össze gázhálózatát. Ezek helyett inkább a "második román államként" emlegetett szomszédos Moldovai Köztársaság felé épített gázexportra alkalmas vezetéket, azzal a nem titkolt céllal, hogy csökkentse Moldova Oroszországgal szembeni energetikai kiszolgáltatottságát.

A Transgaz 2018 nyarán kezdte meg a bolgár-román-magyar-osztrák (BRUA) gázfolyosó romániai szakaszának építését, tavaly nyáron pedig azt közölte, hogy a - fekete-tengeri földgáz Magyarországra szállítása szempontjából nélkülözhetetlen - gázvezeték a tervezettnél egy évvel később, 2020 végére készül el.

Románia és Magyarország földgázszállító rendszerét még 2010-ben kötötték össze egy határkeresztező vezetékkel. A jelenleg létező berendezések azonban gyakorlatilag csak a Magyarországról Románia felé történő gázszállítást teszik lehetővé, és Románia mindeddig nem teremtette meg a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit.

Románia az Európai Unió második legnagyobb földgáztermelője Hollandia után, a Fekete-tenger talapzata alatt pedig jelentős tartalékokkal is rendelkezik.

(MTI)