A történelmi páros

Vannak, akik mindenütt ott vannak és hatalomban, Európa-szerte. Itt minden népnek megvan a maga kisebb, nagyobb rokonsága, közelebbi vagy távolabbi. Sose irigyeltem egyiküket sem emiatt. Kesergő szerelmi, igazi magyar dalban énekeljük, hogy keresem a boldogságom, s nem találom… Nocsak! A kesergőt szánom, de már vágnék is bele a dalba, ferdítve picit, hogy aszongya: keresem a rokonságom, s nem találom.
Sok-sok tudós, magyar vagy más nemzetű állapította meg, hogy a magyar nyelv az egyetlen, amely nem hasonlítható semmi szempontból egyetlen európai nyelvvel sem. Itt is vágok ebbe a valós nótába, hogy igen, de rokonaink vannak ám, s nem is titkosan, az Urál-hegységtől keletre meg nyugatra, a nyelvünk rokonai is eléldegélnek azon túl, tova keletre!
Sietek elmondani, azért is kértem szót, hogy nem vagyunk ám páratlanok Európánkban, hiszen ott vannak a baszkok is, élnek hála Istennek magukban. Hazájuk a Spanyol- és Franciaországot elválasztó hegyvonulat, a Pireneusok nyugati, óceán felőli részén, annak két oldalán. Mindössze kétmilliónyi, titokzatos nép. Mondják, hogy külsejük is sajátos, aztán szokásaik különösen. Hogy talán Afrikából jöttek, s megtelepedtek az Ibériai-félszigeten? Azt is, hogy nyelvük, a legnagyobb titok, tán az ibérek nyelvének a folytatása lenne.
Kegyetlen a történelem, sírhatna szánalmában a krónikás, de hát utólag? S minek? Éljenek, akik megmaradtak, s lehetőleg boldogan. De ezek a csodálatra késztető baszkok! Az indoeurópai népek s nyelvek minden bennszülött népet s azok anyanyelvét eltörölték. Pocsék munka volt, de hát nem napszámban vállalták azok sem, sok évszázad alatt. Ám a baszkok megmaradtak a mai napig. Nekik nem ártott se fagy, se hőség, gyilok a Pireneusokban. Akkor is ott éltek, amikor Észak-Afrikából, Karthágóból Hannibál átkelt a Gibraltári-szoroson seregével és elefántjaival, ment Róma ellen. A jó baszkok túlélték a mórok több évszázados uralmát a félszigeten; szóval se akarom azt állítani, hogy nem védekeztek. Kivették részüket maguk is a történelemben.
Jöttek a nyugati háborúk, jött az 1789-es francia forradalom, igen a két világháború is. A baszkok mondhatni határeset voltak a két nagy ország között.
Őszinte és tiszteletteljes elismerésemmel oda akarok kilyukadni többek között, hogy nem ám, nem vagyunk egyedi eset, nem vagyunk „unikum” a magunk páratlan nyelvével és történelmével. Igenis van társunk, ha nem is rokonunk, de esetként az egyetlen nép Európában. Hát ne csüggedj el, kicsiny sereg…, mondom én most a protestáns zsoltárral. Szeretném szedni a sátorfám s a nem létező pénzem, aztán hajrá, a baszkokig meg se állni! Hadd ismerjem meg, köszöntsem őket levett kalappal!
Ami kissé aggaszt, azt nem is mondom fennhangon. Majd megkérdezem esetleg, a Pireneusok s Európa legtúlsó felében, ugyan mit szólnak most ahhoz, hogy a „migráns” tömegek elárasztják hazájukat, de el a földrészt is, és kegyetlenebbek lesznek Spanyolországban meg a franciáknál, mint voltak Frankóék, Hitlerék. A baszk meg a magyar nép a maga legősibb, nemzeti meg nyelvi páratlanságában hogyan készül végignézni Európa végítéletét?
Titokzatos nép és nyelv mind a baszk, mind a magyar. Ezt már sok százada sok kutató felfedezte, bizonygatta; ez nem jelent semmiféle felsőbbrendűséget, ezt mondanom se kellett volna. Ám szerintem történelmi példa nélküli, hogy ez az annyit szenvedett, annyiszor lerombolt Európa magára rántja a végső veszedelmet, önként. Nem lesz a Pireneusokban egy hegyoldal, ahol megbújhatnának a baszkok, a Kárpátokban a magyarok, mert nem lesz menekvés, ha így rontanak be száz felől.
Nem erről fogok beszélni majd a baszkok földjén, ha arra vitetem magam a sors szárnyas szekerén. Elmondom, örvendünk mi, magyarok, hogy nem vagyunk egyetlenek az elhagyatottságban. Igaz, a baszkoknak nyolc területi autonómiája van két országban, a határ mentén, szabad népként élnek, és páratlan anyanyelvüket hivatalosan, szabadon használják, hiszen amott, abban a világban ez természetes. Esetleg meghívatok oda néhány leváltott román miniszterelnököt, lássanak valamit a szabad életből, a vaskemény román hazudozás sövényein túl is.