A taláros testület titkairól

Wass Albert Üzenet haza című versének Hubbes Péter általi elszavalásával kezdődött Puskás Bálint Zoltán Az alkotmánybíró hétköznapjai címet viselő újabb könyvének bemutatója a múlt héten a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A rendezvényt többek között dr. Valer Dorneanu, a román alkotmánybíróság elnöke és öt kollégája is megtisztelte jelenlétével.

A Gábor Áron-termet megtöltő érdeklődőket az est moderátoraként Bede Ferenc üdvözölte, köszöntőbeszédében tömören a szerző – általa szédületesnek nevezett – pályafutását is ismertette. Így többek között megtudhattuk, hogy Puskás Bálint Zoltán 1949. április 19-én született Szovátán, és a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karán diplomázott. 1989 előtt a Kisipari Szövetkezetek Kovászna Megyei Szövetségének jogásza, 1992 és 1996 között az RMDSZ Kovászna megyei tanácsosa, 1996-tól szenátor, később a felsőház jegyzője és alelnöke, valamint a romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke volt. Alkotmánybírónak 2007-ben választották meg 9 évre, jelenleg nyugdíjas.

Valer Dorneanu, miután magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, egykori munkatársa méltatása közben annak emberi tartását, szakmai felkészültségét és az erdélyi magyarság érdekében kifejtett tevékenységét emelte ki. Alkotmánybírósági jelenléte és tevékenysége megnövelte a testület tekintélyét – tette hozzá.

A könyvet két nyelven ismertető dr. Varga Attila alkotmánybíró példátlannak nevezte azt, hogy egy romániai alkotmánybíró mandátuma lejárta után megírja visszaemlékezéseit, mely szerinte nemcsak írás- és elemzőkészséget követel, hanem bizonyos fokú bátorságot is. Egy ország alkotmánybírósága ugyanis jellegénél fogva olyan zárt intézmény, melyről jelen időben ilyen jellegű könyvet nem is lehet írni. Ez a tény pedig még izgalmasabbá teszi a művet, hiszen bepillantást enged a taláros testület működésébe és bizonyos kulisszatitkaiba is. Ez meg azért fontos, mert az alkotmánybíróság tulajdonképpen a jogállam intézményesített garanciája, melynek döntései kihatással vannak annak működésére, vagyis az emberek hétköznapi éle­té­re is. Ráadásul Puskás Bálintnak rendkívüli feszültségektől terhes – például az államfő kétszeres felfüggesztését elhozó – időszak jutott, melyben nem volt könnyű bölcs és a társadalom javát szolgáló döntéseket hozni.

Szabó Lajos kanonok olyan ablaknak nevezte Puskás frissen megjelent könyvét, mely betekintést enged az országvezetés és törvénykezés épületébe, hogy fogalmunk legyen, miként erősödik vagy gyengül az emberi szabadság, a jóság, a szeretet és a jövő. Az utolsóként felszólaló szerző tömör mondataiból kiderült, az ő kérésére indították a könyvbemutatót Wass Albert-verssel. Az igazságot ugyanis ő egy olyan kőnek tartja, melynek maradni kell; több mint 20 éves bukaresti tartózkodása alatt is ezt a követ próbálta védeni. Közölte továbbá, hogy a kötet eladásából származó bevételt a Máltai Szeretetszolgálatnak adományozza.