A kötelező jármű-felelősségbiztosításról (IV.)

Anyagunk jelen részében azokról a káreseményekről fogunk beszélni, amelyek bekövetkeztekor a biztosító, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján, kártérítést fizet.

Amint azt már említettük, a kötelező jármű-felelősségbiztosítás célja a harmadik személy által szenvedett kár megtérítése, amennyiben ezt gépjármű vagy villamos okozta. Ugyanakkor a biztosítás kiterjed a kárral okozott költségekre is, amennyiben ezek a károkozással kapcsolatos polgári per (proces civil) költségeire vonatkoznak, mint pl. ügyvédi díj, bélyegilleték, szakértői illetékek, más polgári perrel kapcsolatos illetékek.

Ezeknek a peres költségeknek azonban van egy törvényesen szabályozott határa. Ennek értelmében a megtérített költség nem haladhatja meg azt a törvényes határt, amelyet az uniós tagállam szab meg, amelynek területén a baleset történt, vagy a román jogszabály által megadott maximumot, amennyiben ez a nagyobb. Az Európai Unió által meghatározott kártérítési határok a következők: 1 220 000 euró anyagi kár, függetlenül a sérült személyek számától, amennyiben a kár egy eseményen belül történt. Személyi kár esetén, vagyis személyi sérülés vagy halál­eset alkalmával mind az erkölcsi, mind az anyagi kár tekintetében 6 070 000 euró. Ezeket az összegeket ötévenként aktualizálják.

A kötelező biztosítás a következő típusú káreseményeket fedezi: testi sérülés vagy haláleset, beleértve az erkölcsi és nem anyagi természetű kárt (pl. az esztétikai kár kompenzálása, az elhunyt hozzátartozó miatt érzett fájdalom kompenzálása stb.). Az anyagi kár általában a harmadik személy gépjárművében okozott kárt jelenti, ehhez hozzáadódik még az illető jármű beíratási és kiíratási költsége, a szennyezési illeték, a kár korlátozására irányuló költségek vagy a jármű megjavítása utáni értékcsökkenés által okozott kár. Ezeket az összegeket mind iratokkal vagy szakértői véleménnyel (pl. az értékcsökkenést) kell bizonyítani.

A kártérítés kiterjedhet a jármű baleset előtti állapotának visszaállítási költségeire, amennyiben ezek iratokkal bizonyíthatók. Ugyancsak megtéríthető a használhatatlanná vált jármű használati kiesése következtében bekövetkezett kár, pl. amennyiben valaki ennek nyomán elesett egy bevételtől, vagy amennyiben a balesetből kifolyólag cserejárművet kellett béreljen. Amint azt már fentebb említettük, a perköltségeket is megtéríti a biztosító, illetve a választott bírósági vagy alternatív konfliktus-megoldási eljárásokban is (arbitraj, mediere) megtérülnek a perköltségek, amennyiben az ebben az eljárásban hozott döntés a károsult személynek kedvez.

A kárt szenvedett gépjármű szállítási költségeit is megtérítheti a biztosító, amennyiben ezek a járműnek a baleset színhelyéről a balesetet felmérő ügynökség székhelyére való szállítására vonatkoznak, vagy a károsult által kiválasztott szervizhez történő szállításra. A szerviz a károsult lakhelyéhez vagy a kár bekövetkeztének helyéhez a legközelebb kell legyen. Ezek a költségek csak akkor téríthetők meg, ha a gépjármű önerőből nem képes a helyváltoztatásra, és a biztosító saját partnercégein keresztül nem biztosítja a szállítást.

A következő esetekben a biztosító köteles a kártérítésre, függetlenül attól, hogy a jármű nyilvános közúton vagy a közúti forgalom számára lezárt úton, helyen vagy helységben volt, függetlenül attól, ha állt vagy mozgásban volt: a gépjármű felszerelései és technikai rendszerei által okozott kár esetén, ide értve az utánfutó vagy a vontatott jármű véletlenszerű leválása által okozott kárt. A törvény egyértelműen leszögezi, hogy a kizárólag a gépjárművezető hibájából bekövetkezett kár esetén is köteles fizetni a biztosító. A biztosítás akkor is működik, ha a bekövetkezett kár­eseményt a gépjármű „viselkedése” okozta, vagy egy hozzákapcsolt más dolog, mint például az áru véletlenszerű leesése, kifolyása vagy szétszóródása. Amennyiben a kárt a jármű ajtajának az utasok általi véletlenszerű kinyitása okozta, akik nem bizonyosodtak meg arról, hogy ezt biztonságosan megtehetik, függetlenül attól, hogy menet közben vagy álló helyzetben történt.

A köztudatban tévesen berögzült hiedelemmel ellentétben a kötelező biztosítás akkor is kártéríti a kárt szenvedő személyt, ha a biztosított és kárt okozó jármű vezetője ittas vagy tudatmódosító szerek hatása alatt volt. A biztosító akkor is köteles fizetni a törvény szerint, ha a sofőr a gépjárművet a biztosított személy kinyilvánított vagy hallgatólagos beleegyezése nélkül vezette (pl. ellopta), vagy nem rendelkezik érvényes hajtási engedéllyel vagy a gépjármű biztonságos állapotával és működésével kapcsolatos törvényes rendelkezéseket nem tartotta be, és a baleset a sofőr hibájából történt (pl. műszaki vizsga – ITP – vagy téli gumik). 

Gogolák H. Csongor ügyvéd