A kicsi csillag: Spanyolország a világ focitrónján

A bronzcsata sokkal szebb meccset, több gólt, egy nézhető, vagány, fordulatos találkozót hozott, mindkét csapat elnyerte a fociszerető világ szimpátiáját - a németek játszották a leglátványosabb futballt a vébén, az uruk pedig elképesztő küzdeni akarásukról és helyenként gyönyörű egyéni villanásaikról maradnak emlékezetesek. Mindkettő előtt le a kalappal!

Persze le azzal a spanyolok és a hollandok előtt is - bár összerugdosták egymást a döntőben (a narancsmezesek ebben még jobban \"jeleskedtek\"), a feszültség akkora volt, hogy ebből egyszerűen nem tudott szebb találkozó sikerülni. Bár szívem a hollandokhoz húzott, azt el kell ismernem, hogy a spanyolok zsenialitása abban is meglátszott, hogy Heitinga kiállítása után gyakorlatilag egyből bevitték a győztes találatot. Igaz - és ezt ne feledjük el -, az akció előtt járt volna a hollandusoknak egy szabadrúgás (Mathijsen ezért tiltakozott olyan hevesen a játékvezetőknél). S akkor a tizenegyesek talán igazságosabb módja lett volna eldönteni a világbajnok kilétét - akkor nem fájt volna annyira a hollandoknak meg a nekik szurkolóknak ez a vereség, ha csak ott buknak el. Ez ellen persze azt is hozzá kell fűzni, hogy Heitingán kívül ki kellett volna állítani De Jongot (még az első félidőben), Robbent (a hosszabbításban) és közben Van Bommelt is - akkor még egyértelműbb lett volna a spanyol győzelem.

Spanyolország labdarúgó-válogatottjának mezére ezennel felkerül a kicsi csillag, immár ők is a világbajnokok klubjába tartoznak - illetve a németek mellé is tudjuk sorolni őket, akiknek szintén sikerült egyszer az Eb-cím után világbajnokságot nyerni (1972 után \'74-ben). A hollandokéra meg most sem került fel, pedig már harmadik alkalmuk volt. De egyszer nekik is meglesz a kis csillag a KNVB-címer felett - lehet, hogy nem ennek a generációnak, de olyan igazságtalan nem lehet a foci és a világ, hogy ez a kis, példamutató, a futballt forradalmasító ország ne lehessen világbajnok. Anglia szintén egy csillagocskával van 1966 óta - ezen a vébén a futball teremtői leszerepeltek, a döntőt vezető játékvezetőjük szintén belegabalyodott néha a fináléba.

A foci szép, a foci örök - most, hogy újabb vébét tudhatunk magunk mögött, ne dőljünk hátra! Jönnek az Eb-selejtezők, a BL-meccsek vagy csak úgy egyszerűen a szurkolás mindenki számára, akinek lakóhelyén, szülővárosában, netán a világ más pontján van egy vagy több kedvenc labdarúgócsapata. Netán játszik valahol. A vébéről még sokat beszélünk, de holnap-holnapután felhúzzuk a focicsukát, a szerelést és rúgjuk tovább. Mert szeretjük. Szeretünk játszani, gólt rúgni, győzni, örvendeni, illetve mindezt nézni - bárhol is éljünk e világon.

Köszönöm, hogy a világbajnokság négy hete alatt olvasták, véleményezték írásaimat. Győzött a foci, kedves barátaim, és ez a lényeg.