A csapat etnikai összetételével poénkodott a szövetség képviselője

A szakszövetség ugyanis szinte kizárólag a férfi labdarúgásra koncentrál, a női futballt mellőzi. Mivel a női finálét ugyanaznap és ugyanott szervezték, mint a férfi döntőt, azt hittük volna, hogy megfelelő rangot is kap a mérkőzés, ehhez képest érthetetlen, hogy miért egy lelátók nélküli edzőpályára programálták, így a Marosvásárhelyről érkezett szurkolók a kerítés mögül voltak kénytelenek állva nézni a mérkőzést. \"Mint az állatketben\" – fogalmazott a marosvásárhelyi csapat edzője, Székes Károly.

Másrészt, a második félidőre egyre sokasodó helyi nézők is, akik a férfi döntőre kezdtek begyülekezni, azt kérdezgették, hogy miért nem játsszák a meccset a stadionban, s miért hallgatták el teljesen a helyi sajtóban, hiszen ha tudtak volna róla, szívesen megnézték volna az elejétől. Ugyanezek a semleges helyi nézők hangosan méltatlankodtak az elvárásoktól messze elmaradó, pártoskodó játékvezetés láttán.

A díjazás ugyanitt, méltatlan körülmények között zajlott, a szövetségi hivatalosságok pedig éreztették, hogy nem örülnek a marosvásárhelyi sikernek. A kupát átnyújtó Vasile Avram például “humorosan” azzal “gratulált” a trófeához, hogy látszólag csodálkozva megjegyezte: “Ti tudtok románul is?” Ehhez annyit fűzzünk hozzá, hogy a csapatban fele-fele arányban vannak magyar és román nemzetiségű játékosok.

A koronát az egészre pedig a Iaşi-i kórház munkatársai tették fel, hisz az első félidőben megsérült Lazărt, akit a mentő szállított be, a mérkőzés után a csapat kórházba siető, állapota iránt érdeklődni kívánó vezetői ott találták, még mindig a vizsgálatra várakozván, s csupán a klub képviselőinek erőteljes fellépésére voltak hajlandók foglalkozni vele. Mint kiderült, térdszalag-húzódást szenvedett, ami hónapokra távol tartja a pályától.