Elveszítette a második mérkőzést is a marosvásárhelyi BC Mureş a férfi kosárlabda A-osztály rájátszásában az U-Mobitelco ellen. No de micsoda különbség az előző találkozóhoz képest! Nem a csupán négy pontos különbség miatt, hanem azért a küzdeni akarásért, amit mutattak a vendégjátékosok.
Akik pedig amiatt bosszankodnak, hogy miért nem nyertek akkor a marosvásárhelyiek, hogy Pociukonisnak miért kellett két labdát is egymás után eladnia, hogy Tomics miért próbálkozott túlzott fantáziáról tanúskodó passzokkal, hogy Cooley miért adott el labdákat, hogy Masiulis, Jakab és Peciukas miért nem dobták be a szabaddobásaikat, hogy az utóbbi miért hagyta ki az utolsó percben az egyenlítés lehetőségét, azoknak mondjuk el: mindezek a hibák dacára a BC Mureş megnyerte volna a mérkőzést, ha a játékvezetés nem folyamatosan egy irányban tévedett volna.
Persze, hogy a marosvásárhelyiek nem játszottak tökéletesen, mindegyikük követett el apróbb nagyobb hibákat, hisz nem robotokról van szó. Az az eltökéltség és küzdeni akarás, amellyel pályára léptek, az a fogcsikorgató kitartás ameddig csak az erőből tellett, minden hibájukat feledteti, s végeredményen sem látszott volna meg, ha a játékvezetők nem úgy akarják. Amikor azonban a kosárra törő Pociukonist és Cooley elütötték, mint a taxiórát, anélkül, hogy bármit ítéltek volna, amikor Cooley ellen támadóhibát ítéltek egy háta mögött adott passznál (!?), amikor Pociukonis ellen sportszerűtlen hibát fújtak egy szimpla faultnál, ezek nem szimpla emberi hibák voltak a bíró sporttársak részéről. A lista hosszú, és folytatható, a lényeg azonban ennyi: tisztességes játékvezetés mellett a mérkőzést a BC Mureş nyerte volna. S ez nem csupán a jelen sorok jegyzőjének szerény saját véleménye, hanem a klub teljes hivatalos és nem hivatalos vezérkaráé is. Igaz, ezt nehéz lenne bizonyítani, hisz nem is adták meg rá a lehetőséget, a kolozsváriak azonban akkor kaptak segítő kezet a sporiktól, amikor bajban voltak, azaz – főleg! – a második negyedben és a vége táján, s kevésbé, amikor a vendégek többet hibáztak, s a házigazdáknak is jobban ment.
A mérkőzés első két negyedében egy csütörtök óta teljesen megváltozott BC Mureş lépett a pályára. Hihetetlen elszántsággal védekeztek Cooleyék, s noha a támadás már sokkal nehezebben ment, a távoli dobások mégiscsak sokkal nagyobb százalékban beakadtak. A szünetig 15-20 pont kellett volna a vendégek előnye legyen, azonban a szünet előtt néhány ítélet megakadályozta a vendégeket, hogy növeljék a különbséget, a kolozsváriakat viszont hozzásegítette, hogy csökkentsék.
A találkozó sajnos a harmadik negyedben dőlt gyakorlatilag el, amikor a marosvásárhelyi csapat kissé elfáradt, megsokasodtak a hibák, Krsztanovics pedig a hátára vette a kolozsvári csapatot, s szinte egyedül szerzett 16 pontos előnyt az U-nak.
Csakhogy a vendégek még ekkor sem, a nyilvánvalóan ellenséges játékvezetés ellenére sem adták fel, bíztak magukban, s csak hajszálon múlott, hogy nem sikerült a mérkőzésen kicsikarni a hosszabbítás. Egyrészt azonban ezt a játékvezetők nem akarták, másrészt 17 másodperccel a vége előtt Thomson lesapkázta a betörő Peciukast 66:64-nél, s ezzel gyakorlatilag eldőlt a meccs.
Az erkölcsi győzelmet azonban a BC Mureş szerezte meg…
U-Mobitelco Kolozsvár – BC Mureş Marosvásárhely 70:66 (13:20, 16:12, 26:11, 15:23)
Vezették: Mircea Şerban (Piteşti), Ciprian Stoica (Nagyszeben), Cosmin Prişcă (Medgyes).
U-Mobitelco: Krsztanovics 24 (4), Thomson 11, Dykes 8 (1), Medvegy 7 (1), Csuics 7 (1), Silvăşan 5 (1), Chetreanu 5, Lăpuşte 3, Muntean.
BC Mureş: Peciukas 26 (4), Masiulis 9 (1), Cooley 8 (2), Tomics 8, Pora 7 (1), Pociukonis 4, Jakab 4, Vlaicu.