2010. szeptember 7., kedd

Nem tudom, de nem tűnt fel senkinek még, hogy a város lakónegyedeiben esténként (10 óra után) bizonyos tinédzserek kiabálnak, hangosan beszélgetnek, kacarásznak stb. Talán ez lenne a divat? Másnap sokan dolgozni mennek, és szeretnének egy csendes, zajmentes éjszakát. Ezek a randalírozók, gondolom, hogy másnap délig alszanak, hisz „elfáradtak”.
Egy nyugodalmas, jó éjszakát kívánó városi lakos

Túlontúl visszafogottan szeretnék figyelmeztetni bárkit (embertársamat), aki házbiztosítást kötne, illetve „kötelezően” kell majd, (ha meg- vagy beérik a törvény, amit ki- és körül lehet játszani, mint mindig); saját tapasztalatom mesélném, tanuljon aki akar belőle. Élettársamat neveli-nevelte újabban biztosító cég, hogyan kell és lehet kötelező házbiztosításból megélni, illetve új autóra cserélni a régit, szorgalmas propaganda árán évi 88 lej biztosításkötésért / ház (illetve ingatlan). A sok szorgalmas munka és megható gyűlés után derült ki, hogy csak a 190 lejes plusz csomag által lehet megkötni a 88 lejes biztosítást, amit már megbeszélt a vevőkkel. De hogyan utólag?! Na most mindjárt szólok arról is, hogy Sinaian lett volna, hol volt, hol nem volt összejövetel, illetve gyűlés, megfőzni az ügynököket, hogyan kell átverni a vevőt. Addig már a jövendő biztosító ügynökei felébredtek, beleláttak a turpisságba és nem mind jelentek meg. És amit nem felejtenék el még, hogy 300 lej csak a belépő, hogy meghallgass valakiket, akik arról dumálnak, hogyan kell mást átverni. Ugye, nem mondok újat?! A nejem előnyben van. Bebiztosította magát 300 lejért. A házát még nem. Köszönjük barátok!!! Figyelem idegeneknek!!! 
robiT

---

Nyomtatásban megjelent a Vásárhelyi Hírlap 2010. szeptember 7-ei számában.

Véleményét elküldheti SMS-ben, a +40-0745-116.615-es telefonszámra vagy e-mail-en a hirlap@vasarhelyi-hirlap.ro címre.

---

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.