2010. május 4., kedd

Nem tudom, nem értem, miért kell olyan hosszú lére ereszteni egy olyan rádiójátékot, ami már régen nagyon fel tud minden alkalommal bosszantani: az egyiptomi kirándulásért folyik a GaGa-n egy telefonálós játék, amit még jó, hogy nem karácsonytól kezdtek el bejátszani, és május végéig már a kiskutya is ugatni fogja kívülről. De ahányszor próbálom azonnal hívni, ahogy a bejátszás elkezdődik, már foglalt mind a két vonal! Jó, hogy nem 4 telefonszámot mondanak be. Fel is hívtam dühömben a kisasszonyt, mondja el nekem, hogy másoknak ez hogy megy. Még a kívánságműsorban is óriási türelmed kell legyen, hogyha valakit fel akarsz köszönteni és még nem ment el a kedved ettől a telefonálos türelempróbától!
Mária

Sajnos még most is a falusi emberen csattan az ostor. Míg a városi nyaral és kirándul, addig hőszigetelik, ablakot cserélnek, míg a falusi egy életen át azért dolgozik, hogy rendben tartsa a portáját. Most még a keservesen megásott kútjára is fizessen adót?
Névtelen

A Vásárhelyi Hírlap pénteki lapszámában olvastam, hogy Claudiu Maior úgymond Visszahúzó polgári cím odaítélését fontolgatja. Meglepett a hír, de az még jobban, amit Csegzi úr nyilatkozott, miszerint a javaslat vicces oldalát kell nézni. Hát nem is tudom... Ha tegyük fel Csegzi alpolgármester urat terjesztené fel kollégája a „megtisztelő címre”, akkor is viccesnek tartaná? Amúgy milyen pénzből készíttetné Claudiu Maior a gipszszobrot és az oklevelet? Csak nem az adófizetők pénzéből?
Gyula

Nem egészen értem, hogy a virágkiállításon mit keresnek olyan standok, ahol táskákat, ékszereket, papucsokat árulnak? Amikor a polgármesteri hivatalban jóváhagyják a kérvényeket, nem nézik meg, hogy milyen típusú üzleti tevékenységet folytat a kérelmező? Vagy mindegy, csak dőljön a lóvé?
Hapci

---

Nyomtatásban megjelent a Vásárhelyi Hírlap 2010. május 4-ei számában.

Véleményét elküldheti SMS-ben, a +40-0745-116.615-es telefonszámra vagy e-mail-en a hirlap@vasarhelyi-hirlap.ro címre.

---

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.