2010. január 22., péntek

Járvány terjed a városban. Egyes kereskedelmi egységek hod-dogot árulnak. Ha megkérdezed mi az, ők néznek nagyot, hogy, hogyhogy nem tudod, mi az a hod-dog. Más, szintén kereskedelmi egységek előszeretettel hibáznak. Már 200 méterről látszik a tábla, hogy minden 1 lei. Ez magyarul annyit tesz, hogy 1 lej, míg románul 1 leu. Vagy én tévednék? Egy másik érdekes dolog, szintén a kereskedelmi egységeinknél ki szokták írni, hogy 0,20 baniba kerül valami. Nem 0,20 lejbe, hanem annál százszor kevesebbe. Jó lenne az ilyesmikre odafigyelni tisztelt üzletvezetők, mert mindez minket minősít, attól függetlenül, hogy nem mi rakjuk ki az ilyesmiket tartalmazó táblákat.
Aggódó

Nem csodálkozom, hogy szaporodnak a gépkocsifeltörések a megyében, hiszen sokszor mi, tulajdonosok figyelmetlenek vagyunk. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy velünk biztos nem történik meg az, ami a szomszéddal, vagy azzal a porul járttal, akit a tévében mutattak. Ezért hagyjuk olyan nagy előszeretettel a nagy bevásárlások során beszerzett élelmiszereket és nemcsak a hátsó ülésen, jól látható helyen a nagy áruházak parkolójában levő kocsinkban. Csak addig, amíg a feleségünk megnézi a nagy árleszállítást a szomszédos boltban. De figyelem: már megtörtént, hogy az autó hátsó ablakát betörték és ellopták a több száz lejt érő terméket, fényes nappal, a kombináttal szembeni áruház parkolójából. Legyünk hát gyanakvóbbak, óvatosabbak.
M.István

Illesse dicséret a nyárádmenti Kis Újság szerkesztőit, összeállítóit, hiszen a kiadvány része lett az életünknek, és sok hasznos információt tudunk meg belőle. Jó, hogy vannak olyan emberek, akik az ilyen kiadványokkal foglalkoznak, erre időt és energiát szánnak.
Nyárádmenti

Nyomtatásban megjelent a Vásárhelyi Hírlap 2010. január 22-ei számában.

Véleményét elküldheti SMS-ben, a +40-0745-116.615-es telefonszámra vagy e-mail-en a hirlap@vasarhelyi-hirlap.ro címre.

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.