2010. augusztus 11., szerda

Nyugodjon meg, nemcsak Maros megye keleti felében állt meg az idő, hanem még Hargita és Kovászna megyékben is, az RMDSZ és a holdudvara két évtizedes „áldásos” ténykedésének köszönhetően. Majd aztán jön az autonómia (ha a románok rájönnek, hogy ezzel mekkorát lehet ütni a magyarokon) és mindent konzerválni fog ebben az állapotában. Hányingerem van ettől az egésztől.
Utazónak

Szegény vagyok, de azért még rendesen fizetem a számláim, télen a szomszédaim ingyen-fűtését is a lakásában  áthaladó csövek miatt. Aztán elvették a meleg vizem. Előbb csak egy-két, majd több napra-hétre is, most meg végleg. Fűtésem sem lesz, mert bezárták a kazánházat. Végleg. Most meg szereltethetem az egyénit, aminek következtében az önkormányzat a lakásomra teszi a kezét, mindjárt az életemre is! Közben meg évekig fizethetem adóimból az önkormányzat elmaradt E-ON számláit is, késedelmi kamatokkal együtt. Engem kéne megsegíteni, de én, a szegény segítem a semmimből a gazdag rablókat! Nem kívánom senkinek ezt, még azoknak sem, akik ezt velem csinálják. Térjetek meg már, ti nagy gazemberek, míg nem késő, s örökre el nem kárhoztok, hisz bezárni úgysem fog soha senki titeket. Hát 20 év sem volt elég nektek?
Névtelen

Mind szép és jó, amit az alpolgármesterünk mond – az energetikailag független Marosvásárhelyről – de sajnos a megvalósításig még várni kell. Ahhoz, hogy intézkedéseket tegyünk, hogy csökkenjen a kibocsátott szén-dioxid mennyisége, a város lakóinak a mentalitása is meg kéne változzon. Például egyre többen kéne hagyjuk a kocsit és kerékpárra kéne üljünk – ehhez persze több kerékpársáv kéne épüljön – a lakosoknak több felvilágosító anyagot kéne a rendelkezésükre bocsátani, több alternatívát kéne ismertetni a takarékos energia-felhasználásról.
Zoli

---

Nyomtatásban megjelent a Vásárhelyi Hírlap 2010. augusztus 11-ei számában.

Véleményét elküldheti SMS-ben, a +40-0745-116.615-es telefonszámra vagy e-mail-en a hirlap@vasarhelyi-hirlap.ro címre.

---

Azo­kat az SMS-eket je­len­tet­jük meg, esetenként rövidítve, ame­lyek kö­zöl­he­tő nyel­ven íród­tak, sze­mé­lyi­sé­gi jo­go­kat nem sér­te­nek, a köz fi­gyel­mé­re ér­de­me­sek. Szer­kesz­tősé­günk nem vál­lal fe­le­lős­sé­get az üzenetek tar­tal­má­ért, a kül­dők te­le­fon­szá­mát nem je­gyez­zük.