Gergely Imre
2012. szeptember 24., 16:372012. szeptember 24., 16:37
Gyergyószéket három választási körzetre szabdalták fel a 2008-as parlamenti választások előtt. Tény, a körzetek határainak meghúzásában az RMDSZ-nek is jelentős szerepe volt, ami abból is egyértelműen kitetszik, hogy a felosztás ellen a sajtóban akkor megjelentek szerint igazából csak Garda Dezső mert szót emelni (meg is kapta érte a magáét „pártvonalon”). Több, a folyamatban akkoriban részt vett vagy legalábbis jól informált helyi politikus szerint a gyergyói községeket úgy csatolgatták egyik körzettől a másikig, ahogy annak idején Trianonban dönthettek a határok meghúzásáról. Vagyis csak annak a véleménye nem számított égy évvel ezelőtt, akiket érintett, pontosabban nekünk, gyergyószékieknek. Számolgattak az akkor hatalmon lévő tulipánosok – persze nem a lehetséges következményekkel, csak egyszerű szavazatszámokkal. Létezett egy olyan terv is, amelyben a megyét öt körzetre osztották volna fel: kettőt Székelyudvarhely körül, kettőt Csíkszereda körül alakítottak volna ki, egy Maroshévízt és környékét foglalta volna magába. Az RMDSZ-es politikusok által kifundált tervezetben a Gyergyói-medence településeit két körzetbe sorolták volna. E szerint az elképzelés szerint Gyergyószentmiklóst és a Gyergyói-medence déli községeit is a felcsíki falvakkal „egyesítették volna”, míg a többi települést a Maroshévíz központú körzethez csatolták volna. Ez semmiképp nem vált volna a gyergyóiak javára. Lett volna egy felcsíki képviselője a fél medencének, egy másik felének pedig egy maroshévízi. Nos, ez az eleve rossz verzió nem valósult meg. De a mostani még rosszabb lett.
A 2008-as választások előtt Csomafalva, Újfalu és Vasláb községet a 3-as számú felcsíki körzethez „csatolták”, Ditró már Hargita megye északi, többségében románok lakta 5-ös választói körzetéhez tartozik. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Remete és Alfalu pedig a távolabbi Parajddal, Székelykeresztúrral és több más udvarhelyszéki településsel együtt alkot egy körzetet, vagyis a 4-est. Ez a felosztás máig is érvényes. Elég ránézni a térképre: három szörnyszülött, Gyergyószék létét alapjában megkérdőjelező, történelmietlen választókörzet, felrúgva minden logikát és hagyományt. Három felé tépték régiónkat, mások kényére-kedvére, a gyergyóiak kárára. Egységesen volna némi politikai ereje is a térségnek, de most gyakorlatilag az van, hogy Gyergyószentmiklós képviselőjének ki kell elégítenie Keresztúr és a körzethez tartozó udvarhelyszéki vidék (egyébként teljesen jogos) igényeit, eközben pedig világos, hogy nem léphet fel az egész Gyergyószék választottjaként, hiszen Csomafalva vagy Ditró, Borszék vagy Tölgyes nem is szavazott, nem szavazhatott rá.
Számos RMDSZ-es politikust kérdeztem meg, miként történhetett meg, hogy a gyergyóiak belementek szűkebb hazájuk „feldarabolásába”. A legtöbben nem válaszoltak. Mindenki érzi, hogy vétkes, felelősséget senki nem vállal, általában azt mondják, hogy ezt magasabb szinteken döntötték el, nem volt beleszólásuk, de egyébként ez nagyon előnyös Gyergyó térségének (szól a dogma), hiszen így akár három képviselőnk is lehet. Mások nyíltan kimondják, politikai alku volt az egész: Hargita megye északi felén Mircea Dușának kellett egy saját, külön bejáratú, biztosan megnyerhető körzet, emiatt választották le Gyergyószék északi felét, s hogy meglegyen hozzá a megfelelő szavazatszám, odaadták Ditrót is. És a déli községek, Újfalu, Csomafalva? Ja, hát a szavazatok innen Felcsíknak, vagyis Kelemen Hunornak kellettek.
Eltelt négy év, jön az újabb választás. Most majd kiderül, mihez vezetett az osztogatás, illetve az, hogy hallgattak, akiknek szólniuk, tiltakozniuk kellett volna. A keresztúriak és általában a hozzánk „házasított” udvarhelyszékiek jogosan vélik úgy, hogy megilletné térségüket is egy képviselői hely, főként, mert a körzetnek a Bucsinon, Libánon túli része jóval nagyobb, mint Gyergyószék hozzájuk csatlakoztatott harmada. Mi következik ebből? Az, hogy könnyen megtörténhet: Gyergyószéknek nemhogy három, hanem egyetlen képviselője sem lesz. Azaz papíron igen, hiszen valakik csak nyernek képviselőséget ezekben a térségekben, de azoknak biztosan nem lesz Gyergyó a hazájuk, a szemük fénye, nem mi leszünk, akikért a szívük dobog, akikért vért izzadva harcolnak majd a parlamentben.
Még nem is választottunk, de már veszítettünk.
Kozán István
Borboly Csaba már a vizsgálat befejezése előtt megtalálta a hibást: a sajtót. Egy dolgot viszont elhallgat a politikus: a média mellett ő sem kérdőjelezte meg a csobotfalvi tragikus pásztorbalesettel kapcsolatos hivatalos rendőrségi információkat.
Kozán István
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Kozán István
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
szóljon hozzá!