Rédai Attila
2012. június 12., 15:342012. június 12., 15:34
Sokan sokféleképpen fogják értékelni a helyhatósági választások eredményeit. Sokan nem fogják tudni levenni még most sem a pártszínezetű szemüvegeket. Én, így hétfőn, a hosszú éjszaka után a reggeli órákban, a részleges eredmények tudatában, de politikusi értékelésektől még érintetlenül, megpróbálom.
Nemrég írtam egy vezércikkben, hogy ha olyan nagy az elégedetlenség a vezetők iránt Székelyföldön, ha úgy néz ki, nem teszik oda a csontot, ha úgy tűnik, hogy alacsony nálunkfelé az életszínvonal, akkor nincs más dolga a tisztelt választópolgárnak, mint leváltani ezeket a vezetőket. Vasárnap volt az alkalom, hogy ha nem úgy állnak a dolgok, ahogyan véleményünk szerint állniuk kellene, ha úgy véljük, hogy máshol – a szomszéd városban, a szomszéd megyében, az ország más tájain – jobban élnek az emberek, jobbak a vezetőik, magasabbak a fizetések és így tovább, akkor menjünk el szavazni, s üssük arra a pecsétet, akiről úgy gondoljuk, hogy jobban el tudná vezetni ezt a közösséget.
Székelyföldön, Csíkban az eddigi vezetők fölényesen nyertek. Sőt: a régióban „kormánypártinak\" számító RMDSZ visszaszerzett településeket az „ellenzékiektől\": Kézdivásárhelyt, Barótot az MPP-től.
Az eredmények tükrében egyértelmű: Székelyföldön az emberek elégedettek vezetőikkel és ezek teljesítményével. Elégedettek a székelyföldi életszínvonallal, elégedettek a bérekkel, a közállapotokkal. Hogyan lehetne másképp értékelni az RMDSZ ily elseprő győzelmét? Az elégedetlenkedők máskor oly hangos kórusa az urnáknál elcsendesült, s Székelyföld, a székely nép azt mondta: nem szeretne változást.
Vajon milyen szinten köszönhető ez az RMDSZ, mint az eddigi lokális kormánypárt teljesítményének, s milyen szinten a reális alternatíva hiányának? Miért nem hitték el az emberek, hogy van választási lehetőségük, miért nem mertek lefordulni a döcögős, de egyenes és jól kitaposott útról? Amíg a románok súlyosan megbüntették a válságért és a válságintézkedésekért az ő (korábbi) kormánypártjukat, a székelyek ettől eltekintettek. Vajon miért?
Ezek azok az kérdések, amelyekre a helyi politikai műhelyekben választ kell adniuk azoknak, akik eddig ezt hitték, felmutatták az alternatívát. Mert kiderült: amit felmutattak, az valamiért nem volt hiteles az emberek szemében. Székelyföldön az emberek nagyon határozottan úgy döntöttek, hogy még négy évet adnak az eddigi hatalomnak. S ezt a döntést felülbírálni négy év múlva lehet legközelebb.
(Megjelent első közlésben a Csíki Hírlap 2012. június 12-ei számában)
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
Vendégszerző
Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.
Kozán István
Parlamenti választás után gratulálni kell a győztesnek – jelen esetben saját magunknak, erdélyi, székelyföldi magyaroknak –, és egyúttal érdemes némi következtetést is levonnunk. Csak ezek után szabad továbblépni.
szóljon hozzá!