Fotó: Veres Nándor
Márton László műszaki írónak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjának Kós Károly, a művészi kovácsoltvas formatervezője címmel jelent meg könyve, amelyet a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban mutattak be szerdán este. A szerzővel beszélgettünk.
2013. szeptember 25., 20:322013. szeptember 25., 20:32
2013. szeptember 25., 21:022013. szeptember 25., 21:02
− Műszaki íróként miért kezdte Kós Károly díszkovácsi formatervezési munkáit kutatni?
− Régóta csodálója vagyok Kós Károlynak, mert igazolta, hogy műszaki értelmiségként is lehet valaki kultúrember. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Technikatudományi Szakosztálya kutatójaként sokat jártam Kalotaszegre, ahol egy egy település technikatörténeti hagyatékát kutattuk. Konkrétan öt gótikus templomot vizsgáltunk át, az ipari jellegű népi mesterségek megvalósításai érdekeltek. Ebből született három kötet, amit az egyesületünk adott ki. Mivel már öt évet jártam Kalotaszegre, kezdtem sejteni, hogy miért választotta Kós Károly lakhelyéül ezt a gyönyörű vidéket.
− Úgy gondolja, hogy e néprajzi tájegység népi építészete nyűgözte le, netán ebben más szempontok is közrejátszottak?
− Igaz, gyönyörű a népi építészete, de szerintem összességében kell nézni Kalotaszeget, mert az ott élő emberek és a lenyűgöző táj egy különleges szellemiséget kölcsönöznek ennek a vidéknek. Az ottani tapasztalataim hatására újraolvastam Kós Erdély népi építészete című könyvét, amely arra ösztönzött, hogy látogassam meg azokat az épületeket, melyeket ő tervezett. Zebegénytől, ahol templomot épített, a Sepsiszentgyörgyön található Székely Nemzeti Múzeumig, mindent bejártam, ahol híresebb munkáját megtalálhattam. Kerestem azt a harmóniát, azt az organikus építészeti összhangot, amit egyéni stílusként ő megvalósított. Az érdekelt, hogy mi az, ami engem illetne, mert ugyebár az építészetéről nem írhatok, az csak kontárkodás lenne, mert arról könyvtárnyi anyag született, Kós irodalmi oldalát is bőven elemezték az irodalomtudósok. Rájöttem, hogy mindenhol egy nagyon különleges épületkészítő elemmel találkozom, amit ő tervezett, a vasból készült tárgyakról van szó. Tudatosan kezdtem ezeket vizsgálni, és ajtózártól kulcspajzsig, illetve ajtósarkakig, továbbá ablakrácsoktól lámpákig rengeteg olyan apróságot fedeztem fel, amely az ő zseniális kreativitásának a terméke.
− A kovácsoltvas munkáinak terveibe Kós Károly ugyanúgy be tudta integrálni a népművészetet, mint építészeti stílusába a népi építészetet?
− A könyvben természetesen elhelyeztem az ő stílusát, mert az építészeti stílusoknak megfelelően vannak kovácsoltvas stílusok. Tipikus székely, kalotaszegi, román és szász fafaragászati elemeket lehet a tervezéseiben felfedezni, mert ő úgy tartotta, hogy itt egy sorsközösség létezik, és a különböző nemzetek kultúrái, népművészetei nagyon mélyen befolyásolták egymást. Stílusáról ő maga mondja, hogy próbálta ötvözni a különböző történelmi korok stílusait és az itt élő népek népi építészeti jelképeit. Tette mindezt úgy, hogy sajátos alkotásokat hozott létre. A könyv megírásával az volt a célom, hogy egyfelől Kós Károlynak egy kevésbé ismert oldalát mutassam be, másfelől szerettem volna, ha a fiataloknak példát tudok általa felmutatni, hogy az apróságokban is lehet kreatív egy mérnök, mert ezek a finomságok teszik még értékesebbé a Kós tervezte épületeket.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!