Fotó: Daczó Katalin
A székely székek a tizennyolcadik században című munka harmadik köteteként jelent meg a marosvásárhelyi Mentor kiadónál Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros Csík-, Gyergyó- és Kászonszék 1701–1722. között című kötete. A csíkszeredai városházán tartott pénteki könyvbemutatón Szőcs János történész ismertette a könyvet.
2010. január 23., 09:482010. január 23., 09:48
2010. január 23., 13:532010. január 23., 13:53
Fotó: Daczó Katalin
Pál-Antal Sándor többek között Csíkszeredában, Budapesten, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyszebenben kutatva gyűjtötte össze a 18. századi eleji csíki összeírások anyagát. Ezeket teszi most hozzáférhetővé a kutatók, érdeklődők számára a bevezető tanulmánnyal is ellátott forráskötet.
Az adatokból képet kaphatunk a korszak csíki társadalmáról, az egyes települések népességéről és társadalmi berendezkedéséről. Megtudhatjuk például, hogy 1720-ban Csík lakossága nem egészen ötezer családból (mintegy huszonötezer főből) állt, de a székely székek közül itt volt a legnépesebb a katonarend, a szabad székelyek rétege. Ugyanakkor szinte hiányzott a városi lakosság. Az egyedüli mezőváros Csíkszereda éppen csak létezett, nem tudja betölteni a kézműipari-kereskedelmi feladatát. 1713-ban például, amikor negyven családot írtak össze a városban, csak egyetlen gombkötő alkotta a kézműves-lakosságot.
„Ebben az időszakban került Székelyföld egyik államhatalom keretéből a másikba. Az új hatalom, új rendszer megváltozott életkörülményeket hozott s én ezt az átmeneti időt szeretném megírni” – mondta Pál-Antal Sándor a könyvbemutatón. A szerzőnek eddig tizennyolc kötete jelent meg és újabb három kiadásra vár.
Közel 8,5 millió lejt szavazott meg Hargita Megye Tanácsa pénteki rendkívüli ülésén a Csík-térségi településeknek. A hatszázalékos adóvisszaosztásból származó pénzt az infrastrukturális és európai uniós projektek fejlesztésére szánják.
Ha április 11-e, akkor Tizenegy: a magyar költészet napján ismét megrendezték a Csíki Játékszín hagyományos irodalmi eseményét. Idén Szabó Lőrinc munkássága előtt tisztelegtek, az ünnepség különleges apropója a költő születésének 125. évfordulója.
Csíkszeredában a 308 tömbházból 158 már teljesen, öt pedig részben hőszigetelt. A munkálatokat folytatják: csütörtökön a városvezetés és a kivitelező cég aláírta a szerződést a Decemberi Forradalom utca 34/A házszám alatti tömbház hőszigetelésére.
B. Kovács András legújabb kötetét mutatják be Csíkszeredában csütörtök délután, a könyvbemutató előtt dokumentumfilm-vetítés is lesz.
Noha az Anghel Saligny-program biztosította támogatás felhasználásával kapcsolatos egyeztetések még mindig tartanak, a csíkszeredai városvezetés nem vár tovább a Nagy István festő sétány felújításával, nemsokára kiírják a közbeszerzési eljárást.
Hamarosan sztrókközponttá fejlődik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sztórkegysége, ahol az eddig alkalmazott intravénás trombolízis mellett trombektómiát, azaz a vérrög katéteres eltávolítását is el fogják tudni végezni.
Csíkszereda egyetlen okos közvécéje újra használható a téli szünet után. A helyi önkormányzat újabb közvécék kihelyezését, kialakítását tervezi a jövőben a városban, ugyanis a lakók jelzései szerint nagy igény van erre a szolgáltatásra.
Tizenöt évig sértetlenül lobogott a tusnádi közbirtokosság épületénél elhelyezett székely és magyar zászló – egészen péntek reggelig, ekkor vették észre a községbeliek, hogy a lobogókat letörték. A Steaua Bukarest szurkolói lehetnek a tettesek.
Csíkszeredai lakókat ijesztgettek, székely zászlót gyaláztak, a területi autonómia igényével kapcsolatban élcelődtek, két órán keresztül pedig magyarellenes rigmusokat skandáltak a bukaresti Steaua focicsapat szurkolói csütörtökön délután.
Elektronikus hulladékgyűjtést szerveznek Tusnádfürdőn április 10-én, csütörtökön – tájékoztatja a lakosságot a tusnádfürdői polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!