Fotó: Csinta Samu
Két erdélyi helyszín, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely után a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tekinthető meg január 22-től az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű kiállítása, a Démoni ragály: a pestis elnevezésű tárlat.
2010. január 22., 08:212010. január 22., 08:21
2010. január 22., 11:182010. január 22., 11:18
Fotó: Csinta Samu
A kiállítást a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban nyitották meg, és a 2007. október 30-ai premier után 11 hónapon át fogadta a látogatókat az eredeti helyszínen. A tárlat az ember és a betegség küzdelmét állítja a középpontba, ami egészen a kór okának 1894-es európai tisztázásáig tartott.
A kiállítás a több száz évvel ezelőtti, Fekete Haláltól rettegő Európába repíti az érdeklődőt. A hátborzongató tárlaton egy vesztegzár alá vont városba látogathatunk, benne halottas taligával, pestiskereszttel, számos patikaedénnyel, és a járványok alatt a pestisdoktorok által használt rémisztő, csőrös védőruhával. Az Isteni büntetésnek tartott kór ellen fehér és fekete mágiával egyaránt védekeztek, a kiállítás ismerteti az eltérő ragályűző módszereket, de a kór legfontosabb bőrelváltozásait is szemlélhetjük bábokon.
Az ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetében. Mivel a betegség a 19. század elejéig több hullámban indított támadást az emberiség ellen, nem csak a közegészségügyi, orvosi gondolkodást, hanem a vallásgyakorlatot, a temetkezések módját, a gazdasági és társadalmi életet, de még a művészet eszköztárát is megváltoztatta. A tatárok a pestist biológiai fegyverként használták: a fertőzött holttesteket a városok falain belülre katapultálták, ily módon fertőzve meg a települést és lakóit. A pestis keltette hisztéria különleges következménye a bánsági és dél-erdélyi vámpír-hit, a járványokat ugyanis a vámpíroknak tulajdonították a 18. században. Egyes kutatók szerint a hajdani pestisjárványok egy, napjainkban érzékelhető pozitívummal is jártak: minden tizedik európai immúnis az AIDS-vírusra.
A vándorkiállítás azonban nem csupán a gyógyítás története, a művelődés- vagy mentalitástörténet iránt érdeklődő látogatóknak nyújt maradandó élményt, a középiskolai oktatás számára is gazdag háttér-információval is szolgál.
A tárlatot január 22-én 19 órakor nyitják meg a Székely Nemzeti Múzeum Lovagtermében a kiállítás rendezői, Horányi Ildikó és dr. Magyar László András jelenlétében. A tárlat február 27-ig látogatható.
szóljon hozzá!