A sorompó, mely összeköt

A balánbányai Ördögborda, a csíkszentdomokosi Elevenek és a Hargita Megyei Művészeti Népiskola Köpice néptánccsoportja egy csapatként utazott Budapestre a tizenöt éves Égtájak Iroda idei évadnyitó gálájára. Koreográfiájuk képezte a gálaműsor gerincét, ebbe kapcsolódtak be a Kárpát-medence más tájairól, Erdélyből Kolozsvárról, Szamosújvárról, Nagyváradról, továbbá a Vajdaságból, Horvátországból, Felvidékről, Kárpátaljáról érkező táncosok, zenészek és színművészek.

Sándor Csabát, az Ördögborda vezetőjét kérték fel az idei gálaműsor elkészítésére. Mint a Székelyhonnak elmondta, „a fejében” már régóta megvolt az előadás, megvalósításához azonban szüksége volt egy rendezőre is. Így kezdődött az együttműködés Kolcsár Józseffel, a sepsiszentgyörgyi színház művészével. Ugyanakkor felkérte Karda Lászlót, az Elevenek és Udvari Róbertet, a Köpice vezetőjét, segítsenek a koreográfia összeállításában. Időközben kapcsolódtak be a zenészek, az ImproVíziók, a Fabatka és a Kedves, majd a Juhász és a Kóborzengő zenekar, és kezdődtek meg a próbák októbertől.

Kinek szíve merre vezet – ezt a mezőpaniti népdalt választották a műsor címéül. A műsorévá, mely a szenvedélyes keresés, az egymásra találás, a káosztól a harmóniáig tartó út által lépett át műfaji és földrajzi határokat a közönséget a kezdeti káoszból a rendbe vezetve át. A Vígszínházba érkező vendégek egy, az egykori Magyarország részeit elválasztó határokat jelképező sorompóval, az előtérben bolyongó és szavaló színészekkel, hangszereiken játszó zenészekkel, „összevissza” táncoló táncosokkal találták szembe magukat, az előadás során „tisztult ki” a kép. A gála végén az ezúttal a nézőtérből az előtérbe érkező közönséget már nekik muzsikáló zenészek, mosolygó, tálcán finomságokat kínálgató, vendégmarasztaló táncosok fogadták.