Múlt a jelenben: fotó- és családfa-kiállítás Újfaluban

Sólyom Csaba és Koós János – két újfalvi fiatalember, akik véletlenül csöppentek a múltkutatás területére. A Katorzsa Néptáncegyüttes tagjaiként az újfalvi hagyományos népviselet felkutatását vállalták fel, az ezzel járó munka során viszont teljesen más területekre irányult tevékenységük. Csaba régi fényképeket gyűjt, János saját származását eredeztette vissza az 1600-as évekig. Bár mindketten csupán kedvtelésből végzik a kutatásokat, az egy éve elkezdett munka mára gazdag anyaggá állt össze, ezt tárták közszemlére egy kiállítás keretében.

„Előbb saját családi körben kezdtem gyűjteni a fotókat, érdekelt, hogy kik voltak az őseim, mit csináltak, s ez a gyűrűzött odáig, hogy a gyűjteményben most már több mint 3500 fotó van az 1945 előtti évekből, mindegyik a Gyergyói-medencéből” – nyilatkozta portálunknak Sólyom Csaba. A gyűjtemény felkeltette a községvezetés érdeklődését, támogatásával mintegy ötszáz fotó került kinyomtatásra, ez képezi a falunapok keretében megnyitott kiállítás képanyagát.

„Fél év alatt állt össze a 3500 fotós gyűjtemény, nagy segítségemre volt az internetes közösségi oldal. A feltöltött képek nagyon nagy népszerűségnek örvendenek, sok Újfaluból elszármazott ismerte fel őseit.  Időközben szakemberek véleményét kértem ki, s tanácsaik alapján egy ideje szakszerűen végzem a gyűjtést. Minden szükséges információt lejegyzek, külön mappa készül minden családról, s így egy elég komoly dokumentáció áll össze a faluról. Nagyon sok képről tudjuk, hogy rajta ki kicsoda, de nagy segítség, hogy a kiállítást megtekintők is fűznek egyet s mást a felismert személyekhez” – mondta Sólyom Csaba.

Gyűjteményében az első és a második világháború idején készült fényképek, regrutafotók, életképek, családi fotográfiák és épületeket ábrázoló képek vannak. Csaba csak megsaccolni tudja, hogy melyiknek milyen történelmi értéke van, legrégebbinek egy olyan fotót vél, melyen a retusálás mértéke miatt szinte rajznak vélhető a kép. A legértékesebbek közé sorolja azt az 1800-as évek végén készült fotót, melyen egy újfalvi család látható hagyományos viseletben. A gyűjtő szerint újfalvi vonatkozásban mindegyiknél kiemelkedőbb történelmi jelentőségűek a falubeli Ferenczy Mátét megörökítő fényképek, ő ugyanis egyike volt Horthy Miklós testőreinek. Több fényképről is visszaköszön a kicsi magyar világ időszaka, s vannak képek, melyeken Ferencz József császár és király testőrei, újfalvi katonák láthatók. „A képek alapján is levonható a következtetés, hogy a katonaság benne volt a székelység vérében, sok képen lehet látni kicsi gyerekeket fejükön a csákóval” – magyarázta Sólyom Csaba.

Gyűjteményének még nem szánt sorsot, a kiállítás anyagáról viszont elmondta, az újfalvi önkormányzat tulajdonát képezi, a tervek szerint vándorkiállításokra kerül, az értékesebb darabok közül párat a polgármesteri hivatalban állítanak ki.

Befejezetlen családfa közel ezer névvel

A népviseletek kutatásától irányult a családfakutatás felé Koós János. Egy régi családi fotó szereplőinek beazonosítása miatt kereste fel legidősebb rokonát, a tőle kapott információk és egy általa őrzött „adatbázis” indították be a felmenők kutatásának folyamatát.

„Az üknagyapámról, szüleiről, nagyszüleiről, gyerekeiről 1940-ben készítettek feljegyzéseket, ezekből az adatokból indultam ki, s most közel ezer személyt tartalmaz a családfa. A kiindulópont Koós Márton csíkszentdomokosi lakos, aki 1655-ben kap lófőséget, akkor származik át Gyergyóújfaluba. Az ő fiáról, unokájáról, dédunokájáról voltak adatok, illetve a dédunoka két gyermekéről. Leszármazottai vannak feltüntetve a családfában” – foglalta össze a közel ezer nevet tartalmazó családfa összeállításának folyamatát Koós János. Megjegyezte, a családfa nincs befejezve, a kutatást tovább folytatja. Előbb a leszármazottakat „térképezi” fel, de a felmenők felkutatását is folytatni szeretné.

A munkája során tapasztaltakkal kapcsolatban elmondta, sokan nem tudják visszaeredeztetni a származásukat. „Olyan is volt, hogy nem tudta a dédszülei nevét, s olyan is, aki meglepődött, hogy kinek a leszármazottja”– mesélte. A kutatásai során észlelt „érdekességekből” egy példát is megosztott portálunkkal: „Dédapám, miután felesége meghalt, újranősült. Később az első feleségétől született gyermekei közül a legnagyobb feleségül vette az új feleség lányát, így a lány nevelőapja egyben az apósa is lett.”

Egy családfa megléte hasznos lehet a birtokvitákban, „el lehet igazodni, hogy ki kinek a leszármazottja, van-e köze egy bizonyos területhez, vagy bármilyen tulajdonhoz”, ugyanakkor támpontot jelenthet bizonyos, más területeken végzett kutatásokhoz is – véli Koós János.