Fotó: Gecse Noémi
Ma már nem divat, talán csak a kinti illemhelyeken található néhány, régebb viszont szinte minden falusi házban fellelhető volt a hímzett falvédő. Csíkmenaságon a néprajzi gyűjteményben több mint nyolcvan darab található. Károly Veronikát, a gyűjtemény létrehozója mesél a falvédőkről a Csíki Hírlap riportjában.
2015. augusztus 14., 11:402015. augusztus 14., 11:40
Menaságon a falvédők gyűjtése 10-12 évvel ezelőtt kezdődött, Károly Veronika tanítónő ugyanis a gyerekeknek feladatul adta ki, hogy vigyenek be olyan régi tárgyakat az iskolába, amelyeket még a nagyszülők használtak. Aki nem talált egyebet, annak a nagymamája vagy édesanyja egy-egy falvédőt adott, így elég sok gyerek vitt be különböző mintájú és feliratú falvédőket. „Ekkor úgy megszerettem, hogy elkezdtem gyűjteni. Ma már kirakták a lakásból, talán még nagyszülőknél lehet látni, vagy a kinti vécén olyannál, aki sajnálta eldobni. Nagyon sokat elhasználtak mosogatórongynak. Most már keveset lehet találni.”
A falvédők „divatja” a német nyelvterületről származik, a paraszti lakásokba a fedett kályhák megjelenésével került be, amikor megszűnt a füstölés. A tiszta falakra szívesen rakták fel a háziasszonyok, egyrészt azért, hogy – amint azt a neve is mutatja – védje a falat, másrészt térjelölő funkciója is volt, jelezte, hogy hol van a mosdó vagy az étkező rész a konyhában. „Olcsó is volt. Előnyomatban megvásárolták, könnyen hozzá lehetett jutni, a vásárokban is árulták. Nem kellett olyan sokat varrni, mint a keresztszemes kézimunkát, könnyen ment.
A falvédőkön általában két alak jelenik meg, férfi és nő, gyerek kevésbé, és családot sem nagyon látunk rajtuk. A varráskor általában egy, kettő, de legfeljebb három színt használtak, nem volt jellemző a nagyon színes. A mintákat láncöltéssel, szálöltéssel varrták ki, az anyag szélét beszegték. Leginkább a piros, a zöld és a kék színeket használták. Akinek jobb kézügyessége volt, az szebbet varrt, az arcokat is szépen ki tudta alakítani. Akinek pedig nem volt olyan jó a kézügyessége, az kicsit „csámpásabb” lett, de többnyire minden háziasszony varrt egy-két darabot, főleg a fiatalok.
A szövegek között sok a közmondás, vagy a nótákból, ismert versekből vett idézetek, vagy az olyan szentimentális szövegek, hogy aki elment a szülőfalujából, az hazavágyódik, a szerelmesek egymáshoz hűségesek, de olyan szövegeket is felhímeztek, amely szerint az asszony tiszta, takarékos, továbbá megjelenik a humor is, mint például, hogy a férj csak a vizet issza.
A menasági gyűjtemény két csoportra osztható: a vallásos és a mindennapi életből vett szövegűekre. Sok a szerelmes szöveg, bátran megjelenik az intimitás: „Nem bűn a csóklopás, csak ha nem látja más”. A gyűjtő elmondta, érdekes módon hazafias szövegű falvédőket még itt nem talált.
A falvédők a hetvenes, nyolcvanas évekig „élték” virágkorukat. A gyűjtő elmondása szerint ma már nem is igazán tudnak varrni a fiatalok, nincs is idő az ilyesmire. Vásárokban lehet készen kapni ugyan falvédőket, de nem nagyon teszik fel a lakásokban, hacsak valaki nem ilyen stílusú szobát rendez be. Minden gyűjtött tárgynak, ez esetben falvédőnek külön története van. A gyűjtés során volt olyan idős asszony, aki azt mondta, akárhányszor ránézett az adott falvédőre, a fiatalkora jutott eszébe. „Amikor a falvédőre nézel, egy korszak néz vissza.”
A teljes riport a Csíki Hírlap augusztus 14-én, pénteken megjelent lapszámában olvasható.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A szociális segélyezettek közül 155 érintettnek van hátraléka a csíkszeredai önkormányzat felé, köztük akad olyan is, akinek 40 ezer lejt meghaladó tartozása van. Amennyiben nem törlesztenek, elvágják a szociális juttatásukat.
Patthelyzetbe került a csíkcsicsói önkormányzat a közösségi szolgáltató központ építésével, amelynek befejezése már sokat késett, de a pénzhiány miatt sem tavaly, sem idén nem tudtak előrelépni. Most az államkincstári hitelre várnak.
Az Üveggyöngyvarázs elsősorban tudományos, de nyomokban összművészeti és közösségi fesztiválnak ad otthont augusztus 15–17. között a Mikó-vár. A rendezvény a tudomány emberközeli bemutatását tűzte ki célul.
Érdemes feljegyeznünk a naptárunkba augusztus utolsó szombatját: Magyarország legsikeresebb rockoperájának egyedülálló koncertváltozata érkezik a csíksomlyói hegynyeregbe. A koncerten a részvétel ingyenes.
A csíkszeredai fizetős parkolási övezetek több lakóövezetre történő kiterjesztéséről hirdetnek majd közvitát, amely megelőzi az önkormányzati képviselő-testület erre vonatkozó döntését. A változtatások lakossági igények alapján történnek.
Országos szinten az utolsók között volt a Hargita megyei könyvtár, amely nem rendelkezett saját épülettel. Mostantól azonban állandó „otthonra” lelt az intézmény, ugyanis hétfőn aláírta Hargita Megye Tanácsa a könyvtár épületére az adásvételi szerződést.
Összeütközött egy motorkerékpár és egy személygépkocsi Csíkszentkirály közelében hétfőn reggel. A baleset következtében a motoros megsérült, kórházba szállították.
szóljon hozzá!