Fotó: Pethő Melánia
Kézművesek, ötvösmesterek vették át a hajdani patkolókovácsok mestermunkáinak technikáit – finom mozdulatokkal, kézügyességgel, fantáziával, precizitással és hatalmas türelemmel formálják kézműves remekművekké a szárnyasok tojásait. A tojáspatkolással Erdélyben nagyon kevesen foglalkoznak, a mesterek közül az egyik éppen gyergyószentmiklósi.
2016. március 25., 21:372016. március 25., 21:37
Ki gondolná, hogy nagyon sok hasonlóság van a törékeny héjú tojás és a patás állatok patkolása között, hisz köztudott, hogy egyik művelet fizikai erőkifejtést igényel, a másik pedig egészen finom mozdulatokat? Közös vonásuk, hogy jó eredményt csak hatalmas odafigyeléssel, precizitással, kitartással lehet elérni mindkét művelet esetén – állítja Tölgyesi Béla. A gyergyószentmiklósi ötvösmester, rézműves saját magát próbára téve látott hozzá évekkel ezelőtt a tojáspatkolásnak.
Önmagának volt a tanítója, hisz akarva sem talált volna tojáspatkolót a környéken. Állítja, Erdélyben mindössze három mesterembert tartanak számon. Leírásokból tanulta a technikát, ami hajdanán a patkolókovácsok sajátja volt: inaséveik befejeztével amolyan mestermunkaként, egymás közötti virtuskodásból patkolták meg a tojásokat.
„Utánanéztem, hogy a tojáspatkoló mesterek milyen anyagokat használnak fel, hogyan készítik a hozzávalókat. Próbálkoztam. A kísérletezés elég sok időt vett fel, mert az első darabok nem sikerültek, a tojás nem bírta ki a műveleteket” – meséli Tölgyesi. Mint mondja, hosszú idő kellett ahhoz, míg egyeztetni tudta a kalapált és csiszolt szegek méretét a tojásba fúrt lyukak átmérőjével, és időbe telt, amíg a tojásra kerülő vereteket olyan ívben sikerült meghajlítania, hogy jól illeszkedjenek az ovális felülethez.
A patkolt és patkós tojás nem ugyanaz
A kezdetek után nyolc évvel már kevés tojás törik szét a mesterember keze alatt és a díszítő veretek formáinak számát is bővítette. Ezeket egyébként szintén ő készíti réz- és cinlemezkékből. „Saját motívum konkrétan nem alakult ki, a mások által is alkalmazottakat készítem el, amik – átszűrődve rajtam – a kezem alatt némileg módosulnak. Egyedi talán a feleségemnek készített patkolt tojás, amit a nőiesség szimbólumával díszítettem” – mondja az ötvösmester. A díszítő motívumok kapcsán jegyezte meg, a tojásokra kerülő ékek rögzítési technikája kétféleképpen történhet, így patkolt és patkós tojásokról beszélhetünk, amik között lényeges a különbség. „A patkolt tojás esetén a szegek egyik felén bedugva, a másikon kihúzva keresztülmennek a kifújt tojáson, így tartják meg a díszként használt veretet. A rögzítés módszere ugyanaz, mint ahogy a ló lábára a patkót felverik. A másik módszer, vagyis a patkós tojás elkészítése esetében a tojásra úgy verik fel a patkót, hogy a szegek vége belelóg a tojásba, nincsenek kihozva, visszahajlítva” – magyarázta az eltérést.
Egy munkanap egy patkolt tojás
Tölgyesi Béla keze alól patkolt tojások kerülnek ki, a hozzávalókat ő maga készíti. „Kiöntök egy cinrudat, kilapítom és formára kalapálom. A szegeket is én készítem – egyenként. Ez nagyon időigényes, mert kikalapálásuk után addig kell csiszolni, amíg megfelelő vastagságúak, azaz 1,5 milliméteresek lesznek, ezután kialakítom a szegek fejét, hegyét. Az előkészítő munka tehát sok időt vesz fel, főként, hogy egy tojásra legkevesebb 20 darab szeget használok fel. A veretek fölrakása körülbelül másfél óra alatt történik meg, és összességében egy patkolt tojás elkészítése mintegy 8 órát vesz igénybe. Persze, ha nem törik el a tojás! Mert van, hogy belehevülök a munkába, meghúzom a szeget, hogy a veret ne lötyögjön, zörögjön. A laza rögzítés miatt sérülhet, akár el is törhet a tojáshéj, és azt nem lehet foltozni, ragasztgatni, mert a mester büszkesége a szépen kivitelezett patkolt tojás” – tudtuk meg.
A szegeket, vereteket többnyire lúdtojásra rögzíti Tölgyesi Béla, a tojó szárnyasokat családilag tenyésztik. Nem csak az otthonról kikerülő alapanyaggal dolgozik, patkolt már kacsa-, tyúk-, fürj- és strucctojást is. Mint mondja, büszke műveire, de nem ragaszkodik hozzájuk. „Édesgeti a lelkemet az, hogy meg tudtam csinálni. Ha meg kell válnom egy-egy darabtól, a tudás úgy is nekem marad, képes vagyok újat és talán szebbet csinálni” – mondja.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
A közbiztonság megőrzése, fenntartása érdekében szerveztek átfogó ellenőrzést a Hargita megyei rendőrök Maroshévízen, amelynek során jelentős pénzbírságot róttak ki.
Első alkalommal szervez történelmi, népi és huszárprogramokat Gyergyószék legmagasabb pontján, az 1544 méteres Pricske-tetőn a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület.
Idén a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Otthon udvarán tartják meg a hagyományos tatárdombi megemlékezést és az ahhoz kapcsolódó kulturális eseményeket szombaton. A szentmise után néptánc produkciók és színdarab is várja az érdeklődőket.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás több gyergyószentmiklósi utcában szeptember 5-én, pénteken.
Motorkerékpár és autó ütközött szeptember 3-án délután Gyergyószentmiklós és Gyilkos–tó között.
Tizenötödik alkalommal szervezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely szeptember 5–7. között kínál gazdag programot a közönségnek. A kulturális értékek megmutatása és a gasztronómia is jelentős hangsúlyt kap.
Sikerült átütemezni a korábban felvett húszmillió lejes hitel visszafizetését, nyugtázták Csergő Ottó lemondását, és újra közbeszerzést írnak ki a szemét elszállítására. Ezek voltak a gyergyószentmiklósi képviselő-testület hétfői ülésének témái.
Árokba csúszott egy busz Borzonton hétfő reggel. Felnőttek és gyerekek is a járműben ragadtak a mentőegységek érkezéséig.
Két, személyi sérüléssel járó közúti baleset is történt nagyjából ugyanabban az időpontban Gyergyószéken hétfőn reggel.
szóljon hozzá!