Katalin-nap és hagyományai

Alexandriai Szent Katalin, kerékkel ábrázolva

Alexandriai Szent Katalinról szoktak megemlékezni ezen a napon, akit koronás szűzként, kerékkel és pallossal ábrázolnak. A középkor híres és tisztelt szentje volt Szent Katalin vértanú, aki Maximinus császár idejében élt. VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig november 25. parancsolt ünnep volt. A legenda szerint a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon keresztényként nem akart részt venni, és nyíltan ellenszegült a császár parancsának. Ezért börtönbe vetették, és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék, de a jámbor szűz oly bölcsességgel védelmezte hitét, hogy mind az ötvenen keresztényekké lettek. Először éles késekkel ellátott kerékkel akarták szétmarcangolni, ez azonban darabokra tört, ezért lefejezték 307-ben. A bölcselők, a könyvtárak, a nyomdászok, az ügyvédek, a filozófusok és a magasabb iskolák védőszentje, ugyanakkor a képeken ábrázolt kerék alapján a vízimolnárok és kerékgyártók tisztelték pártfogójukként. Mivel a legenda szerint halála előtt segítséget ígért a betegeknek és haldoklóknak, ezért a középkori kórházak patrónájaként is megjelent.

Határnapként könyvelték el régebb ezt a napot, a régi időszámításban az első téli nap volt és időjóslásra alkalmasnak tartották. „Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog”, vagy ha Katalinkor megállt a liba a jégen, akkor sáros, locsogós idő lesz karácsonykor. Mivel Katalin napja közvetlenül az adventi időszak előtt van, utána sem lakodalmakat, sem táncmulatságokat már nem tartottak.

Számos vidéken – volt, ahol csak a nőknek, volt, hogy csak a férfiaknak – dologtiltó napnak számított Katalin napja, ugyanakkor régen a pásztorok ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.

Ha az ág kivirágzott, a következő évben férjhez ment a leány

Ehhez a naphoz férjjósló praktikák is kapcsolódtak. A hajadon leány hajnalban felállt a házuk udvarán levő dombra, szemétdombra is akár, és amelyik irányból kutyaugatást hallott, onnan várhatta a jövendőbelije érkezését. 

Szokás volt Katalin napján a Katalin-gallyal való jóslás is: valamely gyümölcsfa ágát vízbe tették, és ha ez karácsonyig kivirágzott, a lány, aki az ágat vízbe tette, a hiedelem szerint a legközelebbi farsang idején férjhez ment. Volt, hogy több ágat is vízbe tettek, és mindegyiknek legénynevet adtak. Amelyik ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű legény lesz a lány jövendőbelije. Egyes vidékeken böjtöltek a legények ezen a napon, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.

Gyerekeknek szervezett Katalin-bál Csobotfalván

Régen nagy népszerűségnek örvendett a Katalin név, viszont a 2010. decembere és 2011. novembere között Csíkszeredában született 149 lányból csupán egyet kereszteltek Katinkának, kettőt Katának és egyet Katalinnak.  

A mai napig nagy hagyománya van a Katalin-bálnak, vidékünkön is számos településen tartanak ehhez a naphoz kapcsolódó mulatságot. Az időjárási előrejelzés szerint pedig az idén Katalin bizony kopogni fog...