Marosvásárhely egyetlen olyan zenekara az Autostop MS, amely 1982 óta folyamatosan és aktívan „dolgozott” az elmúlt harminc évben, minimális tagcserével, szünetek nélkül. Ercsei Ferenccel, a zenekar basszusgitárosával, egyik alapítójával beszélgettünk az elmúlt három évtizedről, változásokról és arról, hogy kiket is tartanak ők valójában konkurenciának.
2012. augusztus 28., 14:222012. augusztus 28., 14:22
2012. augusztus 29., 12:212012. augusztus 29., 12:21
– Hogyan alakult a zenekar sorsa az évek során?
– 1982-ben alakultunk, és egyetlen olyan vásárhelyi zenekar vagyunk, amely azóta is folyamatosan és aktívan működik minimális tagcserével. Hárman azóta is benne vagyunk még az induló zenekarból. Két lány is volt a zenekarban a billentyűknél, az évek folyamán leginkább a billentyűsöket fogyasztottuk el „jó étvággyal”.
– Hogyan változott a közönségetek?
– Nem változott a közönségünk, mindig megmaradt minden generációból egy kovász, és hozzájuk csatlakoztak a többiek. Persze lemorzsolódtak, voltak, akik mást stílust szerettek meg, mert az ember változik, de minden generáció kitermelte azt a közönséget, amely ezt a zenei stílust szereti, és ezek csatlakoztak a régiekhez.
– A ti zenei stílusotok mennyiben változott az évek folyamán?
– Mi nem váltottunk stílust, de kénytelenek voltunk igazodni a korhoz, és hangzásban változtatni. Más tónusokon szólalnak meg a hangszerek, kihasználjuk a technika lehetőségeit, például, hogy különböző hangszereknek és az éneknek a mély és magas hangzásán lehet változtatni, különböző effekteket lehet rátenni, a dobokat is lehet olyan formán variálni, hogy kopogósabban szóljon, vagy mélyebb tónusú legyen. A hangszerelés és a dalok felépítése ugyanaz maradt, a hangzásban megpróbáltunk alkalmazkodni.
– Milyen érzés vásárhelyi zenekarnak lenni? Hírességnek tartjátok magatokat helyi szinten?
– Az ember akármennyire nívó alatti, ha valamit harminc évig folytat, akkor híres lesz. Élő példa erre Jocka, aki helyi celeb, mert mindenki ismeri, hozzánőtt a városhoz. Mi is hozzánőttünk a városhoz. Gyerekkorunkban volt olyan bennünk, hogy viking módjára meg akartuk hódítani a világot, aztán rájöttünk, hogy ez fordítva működik, a világ hódítja meg a hódítokat. Azt valljuk, hogy az ember inkább saját országában, saját városában legyen híres, mint bárhol máshol, és otthon nem.
– Magyarországon vannak-e fellépéseitek?
– Voltak, aztán elgondolkoztunk, hogy minek? Akkora a konkurencia ott, hogy nem lehet hozzáférni az asztalhoz, nem zeneileg, hanem az összeköttetések, mentalitás, gondolkodás miatt. Nem tudunk olyan szövegeket írni, hogy ott jó legyen, mert ha olyanokat írunk, akkor az mar itt nem elfogadható. Egy erdélyi zenekar nem tud Magyarországon érvényesülni, mert mi innen látjuk a hegyeket, nekik pedig nincs.
– Miről szólnak a szövegeitek?
– A szövegek finom vegyesek. Főleg a fiatalok szellemi képességeit próbáltuk mindig tükrözni, azaz arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek voltak azok a szövegek, amelyek éppen abban a korban emészthetőek voltak. A tiltakozó szövegektől kezdve a szerelmes szövegeken át az élet dogaira keresve a megoldást, mindent megpróbáltunk megénekelni.
– Van-e konkurenciátok?
– Konkurenciának tartjuk mindazt, ami kintről jön. Aki itteni, az nem konkurencia, hanem az ugyanúgy szenved a kintiek miatt, mint mi. Mikor arra megy ki a játék, hogy egy Félszigetnek nyolcvan százaléka magyarországi, tizenkilenc százaléka romániai és csupán egy százaléka vásárhelyi, akkor elgondolkodunk azon, hogy kit tartunk nem is konkurenciának, hanem ellenségnek.
– Esküvős vagy nagyszínpadi zenekar az Autostop MS?
– Mi igazából nagyszínpadi zenekar vagyunk, a klubzenével is próbálkozunk anyagi és marketing szempontok miatt, de igazából nagyszínpadon tudunk igazán jól megszólalni, ott tudjuk azt adni, ami végül is az Autostop.
– Sokat stoppoltatok fiatalabb korotokban?
– Attól függ hány nadrág volt kiszakadva a családban.
– Honnan a név?
– A kilencvenes évek elején megkérdezték, de akkor sem tudtunk rá igazán válaszolni. Válogattunk a nevek között, és ez maradt. De már nem emlékszem a többi opcióra, ami felmerült.
Névjegy:
Józsi László (dobok), Dan Péter (régen gitár is, most csak ének), Ercsei Ferenc (basszusgitár), György Zsolt (gitár), Móriczi Miklós (billentyű).
Nem győzi a marosvásárhelyi virágkertészet a városi zöldövezetek karbantartását, kevés az alkalmazott a fűnyíráshoz, a fák metszéséhez – indokolta az illetékes válaszként arra, hogy vannak olyan városrészek, ahol térdig ér a fű. Beszélt a megoldásról is.
A csatornafedők szintre emelésén dolgoznak Marosvásárhelyen a Dózsa György utcában, de ezzel nem érnek véget a két éve megkezdett munkálatok. Módosítani fogják a már felfestett sávokat is, a rendőrség utasítására.
Idén először Romániában, Marosvásárhelyen is látható lesz a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, Magyarország egyetlen Oscar-kvalifikáló fesztiváljának néhány filmje.
Elsöprő többségben utasították el a helyiek a Maros megyei Koronkán a vasárnap tartott népszavazáson, hogy tömbházak épüljenek a településen. A községvezetők most már a lakosság döntésére is hivatkozva utasíthatják el a potenciális ingatlanbefektetőket.
Noha Crin Antonescu nyerte a vasárnapi, első fordulós elnökválasztást Maros megyében, George Simion alig maradt el tőle.
Egy háromszáz kilogrammos medvét csaltak kelepcébe és altattak el Segesváron hétfőre virradó éjszaka.
Koronkán vasárnap nemcsak az államelnök-jelöltek nevére lehet pecsételni. Egy másik szavazólapot is kapnak a helyiek, akik arról nyilváníthatnak véleményt, hogy akarják-e, hogy a településükön tömbházak épüljenek.
Kigyulladt személygépkocsihoz riasztották a segesvári hivatásos tűzoltókat szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Idős édesapját keresi egy férfi Marosvásárhelyen, aki napok óta nem tért haza.
Munkaszüneti napon sem pihentek a Maros megyei közlekedésrendészek: közel 300 autóvezetőt igazoltattak, alkohol- és drogteszteket végeztek, de volt, akinek a jogosítványát is bevonták, más szabálysértők pénzbírságot kaptak.
szóljon hozzá!