Az ember humanizálni tudta az elemi nemi ösztönöket

Dr. Czeizel Endre három részre tagolt előadását a családnak, mint biológiai egységnek a kialakulásával indította. Az ember két lábra állásának egyik fontos következménye volt a nők medencéjének beszűkülése, amely maga után vonta az ikerpárok ritkább fogantatását és születését, valamint az újszülött fejméretének megnövekedését is. Ezzel szemben a csecsemők agyának kétharmada csupán születésük után alakul ki, vagyis biológiailag korai állapotban jönnek világra, amely teljesen életképtelenné teszi az újszülöttet, és felértékeli az anya szerepét. Nem mint az állatok világában a csikó, amely már születése után pár perccel lábra áll – fejtette ki a genetikus.

A család, mint biológiai egység

Az anyától függő csecsemő szeretet, becézgetés és simogatás hiányában képtelen lenne egészségesen fejlődni – hangsúlyozta dr. Czeizel Endre, aki rámutatott arra a tudományos felfedezésre is, amely szerint 30%-kal több idegsejtje alakul ki annak az újszülöttnek, aki ingergazdag környezetben éli meg az első félévet. Az anya energiáit azonban ez olyannyira leköti, hogy egy harmadik személyre is szükség van az egészséges fejlődéshez. Legjobb esetben pedig az apa tölti be ezt a szerepet, és így jöhet létre a család, mint biológiai egység – fogalmazott az előadó. A magántulajdon megjelenésével a matriarchális, vagyis anyaközpontú társadalmat a patriarchális társadalom váltotta fel. Ezt az apaközpontú családi modellt a huszadik században a női emancipáció bontotta meg. „A nő nem tudta elfogadni, hogy másodlagos állampolgár legyen a társadalomban, és emiatt sok család került válságba, amelynek legnagyobb kárvallottjai a gyerekek” – hangsúlyozta korunk egyik legnagyobb társadalmi krízisének okát az orvos-genetikus.

A szerelem elmúlik

A biológiai egységet alkotó család teremti meg az emberré válás alapfeltételét. „Ez megmagyarázza a monogámia fontosságát is, ugyanis az emberré válás folyamatának egy másik létfontosságú feltétele a szerelem” – mondta dr. Czeizel Endre, aki ezzel át is tért előadásnak második fontos témakörére: a szerelemre. A neves orvos-genetikus maga is a marxizmus elvein nőtt fel, vele is azt éreztették, hogy életében milyen fontos szerepet tölt be a munka. Az ember egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy humanizálni tudta az elemi nemi ösztönt, és így szerelemmé alakította azt, amelyet a párválasztás szertartásaként is felfoghatunk – folytatta, majd felsorolta a szerelem hét jellegzetességét. Elsőként a szerelmet, mint az ember legfontosabb boldogságforrását említette, majd ennek az erőteljes érzésnek azt az oldalát emelte ki, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy társas lénnyé váljunk, ugyanis az ember alapvetően önző lény, a szerelem következményeként pedig átélhetjük a legönzetlenebb érzést, vagyis a szülőséget – magyarázta az orvos-genetikus. A szerelem harmadik jellemzője az, hogy energiákat szabadít fel, negyedik a féltékenység, ötödik pedig a kialakuló testi-lelki egyensúly. A közös gyerek, az utód igénye hatodik jellemzőként jelenik meg. Utolsó és egyben legfontosabb jellemzője pedig az, hogy a szerelem elmúlik. A párkapcsolat igazi kihívása pedig itt kezdődik – mondta a genetikus.

A lombik-bébi korszaka

„A huszadik században szexuális forradalomnak számított az a tény, hogy a szexualitást már nem a gyereknemzéssel azonosították” – indította el az előadó a gyerekről szóló témakörét. A sok kérdést és ellentmondást maga után vonó lombik-bébi felfedezése jelenti az egyik legnagyobb előrelépést korunkban, hiszen jelentősen megnövelte az egészséges gyerekek születésének esélyét. A gyerekvállalás legfontosabb kérdéseivé váltak a női egyenjogúság, az egészséges gyerek és a tény, hogy korunkban a nők idősebb korban szülnek – fogalmazott dr Czeizel Endre.