Amikor az időjóstól tudjuk, hogy másnap fáj-e a fejünk

A frontérzékenység ugyan önmagában nem betegség, de a szélsőségesebb időjárási váltakozások – frontok – befolyásolják az emberi szervezetet – mondta el érdeklődésünkre Csáki Mária székelyudvarhelyi háziorvos, hozzátéve, hogy a tíz Celsius-foknál nagyobb hőmérsékletváltozás már trauma lehet az emberi szervezetnek.

A székelyudvarhelyi kórház orvosigazgatója, Lőrinczi Csaba endokrinológus elmondta, évszázados orvosi megfigyelés támasztja alá a frontérzékenység létezését, s ez egy külön tudományág létrejöttét is eredményezte: a meteoropatológiáét, vagyis az időjárás és a betegségek összefüggéseivel foglalkozó orvostudományi ágét. Az időjárás változásaira minden élőlény érzékeny. Ám vannak, akiknél ez az érzékenység fokozottabb. Ilyenek a krónikus betegek, akik betegségük okán amúgy is érzékenyebbek a környezeti tényezőkre, magyarázta a szakember.

Lőrinczi a hideg- és melegfrontok alapján két csoportra osztotta a frontérzékenységet, ezeknek megfelelően sorolta fel a betegek panaszait. A hidegfront hatásait többnyire az idegrendszeri betegek érzékelik erősebben, de az embóliák, trombózisok és a migrénes panaszok is gyakoribbak olyankor, valamint nőknél a pajzsmirigy-rendellenességek okozta tünetek. Ugyanakkor pszichés zavarok, epilepsziás rohamok, idegzsábák is jelentkezhetnek az azokra érzékenyeknél.

A melegfrontok tompa, nyomott kedélyállapotot idézhetnek elő, ugyanakkor szív- és érrendszeri katasztrófák, agyvérzések, ízületi bántalmak, akut verőér-elzáródások is gyakrabban történhetnek olyankor. A szakorvos elmondta, hogy ezek a betegségek magukban is veszélyesek, de a frontérzékenység csak fokozza a rizikót.

Lőrinczi Csaba szerint részben emiatt külföldön egyre gyakoribb, hogy az időjárás-jelentésekben helyet kapnak a hideg- vagy melegfrontra vonatkozó figyelmeztetések is, hiszen sok frontérzékeny betegen ez segít.

Az időjárási tényezők azonban nem sok jót tartogatnak a frontérzékenyek számára. A globális felmelegedés hatására lerövidült a tavasz és az ősz, hosszabb lett a nyár és a tél, és szintén a globális felmelegedés miatt szélsőségesebben nyilvánulnak meg a frontváltozások is – tudtuk meg Havlin Gyula meteorológustól, a Dél-erdélyi Meteorológiai Intézet munkatársától. A frontok megváltozását is okozó globális felmelegedést igazolja a harmincéves klimatológiai ciklusokban vizsgált időjárás is – tudtuk meg a szakembertől.

1960-tól 1990-ig, 1970-től 2000-ig, majd 1980-tól 2010-ig elemzik a ciklusokat a meteorológusok, és az eredmények állandó hőmérséklet-növekedést mutatnak. „A gyakorlatban ábrázolhatjuk ezt azzal, hogy a környéken lecsökkent a mindent áztató, csendes esőzések száma, s helyüket viharos felhőszakadások vették át, és a szitáló márciusi eső helyett már februárban zivataros gomolyfelhőket észlelhetünk. Sok teória van arról, hogy ez egy évszázadokat felölelő felmelegedő időjárási ciklus része, de mi a megritkult ózonréteggel és a globális felmelegedés elméletével számolunk” – magyarázta a szakember.