A marosvásárhelyi könyvbemutatók általában nem arról híresek, hogy nem fér be a közönség a terembe. Vagy egy városszerte ismert szerző, vagy egy pikáns, esetleg botrányos téma, s egyéb „ínyencség” kell ahhoz, hogy ez megtörténjen. Hétfő délután a Mesepszichológia bemutatóján azonban alig kaptam állóhelyet is a helyszínnek kinevezett – amúgy nem kicsi – kávézóban. Pedig Kádár Annamáriának eddig még nem volt könyvbemutatója, pszichológusként, egyetemi oktatóként azonban nem ismeretlen, sőt egy ideje az Erdély FM hullámhosszán hetente egyszer műsort vezet valamilyen lélektani témában Csirák Dalmával közösen. A könyvbemutatóra is a rádiós kolléganőt hívta, s úgy beszélgettek, mint a Pszichotrillák című rádióműsorban: nevetgéltek és személyes történetekkel tűzdelték meg beszélgetést.

Anna, Lilla és Tündérbogyó

Rögtön a bemutató elején kiderül számomra is, hogy Kádár Annamária izgalmas meséket és hasznos tanácsokat tartalmazó könyvének főszereplője Lilla, igazából maga a könyv szerzője, aki Tündérbogyóval „kalandozik” s ebből állnak össze a mesék. A könyv egyik fele ugyanis elmélet a mesékről, és a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztéséről, a másik fele pedig Kádár Anna által írt meséket tartalmaz.

A szerző elmondta, még egyetemista korában döntötte el, hogy szakdolgozatában a mesékkel foglalkozik, s bár oktatói hevesen tiltakoztak a „könnyed téma” ellen, kapott is ezért hideget-meleget tőlük, mégsem tágított a mese témájától. Így utólag mi is úgy gondoljuk, jól tette. Anna közben tovább ismerkedett a mesékkel, volt zsűritag olyan versenyen, ahol több mint ezer gyerekek által írt mesét kellett elolvasson, akkor találkozott pattanásos királykisasszonnyal és olyan gazdasszonnyal, aki Maggi tyúkhúslevest főzött a férjének. Kádár Anna  ilyen stílusban kezdte megírni saját gyerekkori történeteit is: Lilla a pszichológusnő gyerekkori történeteit éli át a mesék során, amelyek úgy jöttek fel, hogy a benne lévő felnőtt faggatta a benne lévő gyereket.

Tündérbogyó nem oktat ki, és nem mondja meg, hogy mit csinálj

A pszichológusnő könyvének nem titkolt célja volt, hogy az empátiát fejlessze a gyerekekben. Így Tündérbogyó, aki Lilla képzeletbeli társa a mesékben, segít a főszereplőnek az érzések kifejezésében megértésében és elfogadásában. „Nem oktat ki, nem mondja meg, mit kell tenni, csupán ott van Lillával örömében, bánatában, magányában, együtt érez vele, ha szomorú, és soha nem kéri tőle azt, hogy ne sírjon, vagy menjen be a szobájába és csak akkor jöjjön ki, amikor már lenyugodott” – sorolja a példákat a szerző.

Első könyvének fogadtatása érthető izgalommal járt. „Nem tudtam, hogy vajon fogják-e élvezni a mai gyerekek az én régi történeteimet. Izgalmas-e számukra az, amikor én hazavittem egy döglött egeret, anyukám meg kidobta” – mondta el kezdeti kétségeit a szerző a könyvbemutatón.  Pedig a fogadtatás igazán jó volt: sőt magyarországi könyvesboltok sikerlistán szerepel, ami első szerzősként nem kis teljesítmény. A könyv a Nyitott Akadémia-sorozatban jelent meg, így a marosvásárhelyi bemutató előtt volt egy budapesti is. Az Uránia Színházban a szerzővel Vekerdy Tamás beszélgetett, Kádár Annamária pedig arra a legbüszkébb, hogy Müller Péter – akit sokan csak mesterként emlegetnek pszichológusi körökben – is elment a könyvbemutatóra. Müller Péter mellett számos helyi anyukának és apukának van meg már a könyvből, így esténként Lillával és Tündérbogyóval fekszenek, meg a boszorkánnyal, aki a talpukat csiklandozza. S bár titok: állítólag még a kisfiúk is szeretik Lilla történeteit.