A Biodiverzitás Nemzetközi Éve

Fotó: Kristó Róbert

Az ENSZ az idei esztendőt a Biodiverzitás Nemzetközi Évévé nyilvánította. A nemzetközi év rendezvénytérképére Romániából elsőként a gyimesi Borospataka került fel.

Daczó Katalin

2010. március 17., 13:312010. március 17., 13:31

2010. április 07., 20:172010. április 07., 20:17

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Fotó: Kristó Róbert

„A biodiverzitás (biológiai sokféleség) új keletű fogalom – részletezte Demeter László biológus. – Az utóbbi évtizedekben került különösen előtérbe a biológiai sokféleség fontossága: az élővilág minden szintjén megnyilvánuló változatosság olyan, az emberiség számára létfontosságú tényezőkkel van összefüggésben, mint a klíma, a talajok termékenysége, az élelmiszerbiztonság. A biodiverzitás-védelem a természetvédelem modern megfelelője lett. Ennek fő oka, hogy a fajok soha nem látott mértékben pusztulnak ki a Földről, elsősorban a trópusi őserdőpusztítás miatt.”

A Biodiverzitás Nemzetközi Évének célja világszinten felhívni a figyelmet a biológiai sokféleség csökkenésének a problémájára. Az év folyamán konferenciákat, utcai megmozdulásokat szerveznek.
Romániában elsőként Csíkszereda környéke került fel a Biodiverzitás Nemzetközi Évének rendezvénytérképére (http://www.cbd.int/2010/celebrations/?tab=4) – a Pogány-Havas Kistérségi Társulás által júniusban, Borospatakán szervezett kaszálóvédelmi konferencia is a biodiverzitás nemzetközi évét reklámozza.

„Székelyföld nemzetközi szinten is különösen értékes biodiverzitás tekintetében, annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben itt is nagy természetpusztítás történt, például a folyók szabályozásával – hangsúlyozta Demeter László. – Olyan területek is rendkívül értékesek lehetnek, amelyekre nem úgy gondolnánk, mint nagy természeti értékre: a kaszálók, a legelők egy része, még a kisparcellás, nem vegyszerezett szántóföldek is, a mezőgazdasági területeken levő bokorcsoportok, a vizes területeink, és a nem iparosított táj. A hagyományos, kisléptékű, mezőgazdasági tájak európai szinten nagyon megfogyatkoztak, úgy, hogy az egész Székelyföld és Erdélynek is nagyon nagy része biodiverzitási paradicsom Európa szinten. Ezt kellene hangsúlyosabban tudatosítani és használni is, de őrizni is.”