Kedvenceink parazitái s amit ellenük tehetünk

mint az embernél, kevesebbszer fordul elő idegrendszeri károsodás, mutat rá Balog Barna.

Legfőbb tünetei a csípés környéki ízületi gyulladások, vagyis fáj az állatnak a csípés környéke, előfordul vándorló sántaság, azaz hol az egyik lábára sántít, hol a másikra az eb. Sok kutya ugyanakkor tünetmentesen elhúzza a borreliózisnak nevezett kórt.

figyelmeztet Balog-Pál Barna. „Pályafutásom mintegy másfél évtizede alatt kevés ilyen betegséggel találkoztam, azoknál is is délebbi vidékekről, Bukarest, Konstanca környékéről hozták a kutyát, de most a hetekben már volt olyan állat nálam, amelyet Brassóból hoztak hozzám. Felhívtam egy ottani kollégát, aki elmondta: tombol ott a környéken most már a babézia, s ez fog terjedni tovább északra is. Kegyetlen betegség, oda kell nagyon figyelni rá” – fogalmaz a szakember.

Hol szedi fel az állat a kullancsokat?

Kétféle kullancs van: a látó kullancs a fűszál árnyékos oldalán rejtőzködik, s felmászik a kutya lábára, ez a leggyakoribb – magyarázza Balog-Pál Barna. A másik, az ún. vak kullancs a fákon várakozik, termoreceptorai vannak, s amikor egy meleg vérű élőlény elhalad a fa alatt, rápottyan. „Mostanában már kijelenthető, hogy szinte bárhol találkozhatunk velük, még a kizárólag az udvaron tartott kedvenc sincs biztonságban tőlük. Sokféle eltávolítási lehetőség van, én azt szoktam ajánlani, hogy

Hogy óra mutatójával ellentétes vagy megegyező irányba csavarjuk-e, nem tudom bizonyossággal megállapítani, én soha nem láttam, hogy milyen irányban csavarja bele magát az állatba a rovar.

– mutat rá a szakember. Ha beleszakadna a kullancs feje a kutyába, akkor se kell pánikba esni. A csipeszes megoldás a legbiztosabb, utána a csípés helyét fertőtleníteni kell. Ezt követően figyelni kell a kutya viselkedését, de nem szükséges feltétlenül minden kullancsos eset után az orvoshoz futni: környékünkön jelenleg több az olyan kullancs, ami nem fertőz, állítja a szakember.

Bolhák

A bolhák a leggyakrabban előforduló paraziták. Tudni kell, hogy a kutyát s a macskát más bolhafajta csípi, mint az embert, az emberbolha rámegy a kutyára, de a kutyabolha az emberre soha. A vérszívás után a bolhák lerakják a kutyák szőrére a tojásokat, s onnan lehullanak a földre, s ha megfelelnek a körülmények, 14-28 nap alatt kifejlődnek a lárvák. Ezeknek sötét, nyirkos hely kell, ekkor bebábozódnak, s 5-10 nap alatt kifejlődik a bolha.

Hosszú szőrű kutyára nyakörvet nem ajánlok, mert a benne levő hatóanyag úgy tud felszívódni s a vérkeringésbe bekerülni, ha a nyakörv érintkezik a bőrrel. Hosszú szőrű kutyákhoz inkább a cseppek javallottak, sok készítmény van a piacon, széles spektrumú, nem olcsó készítmény az, amivel biztosra mehetünk” – fejti ki Balog-Pál Barna.

– tanácsolja a szakember.

Macskákra kutyacseppet ne!

Mindez a macskákra is ugyanígy igaz, de vigyázat: a legtöbb, a kutyák számára kifejlesztett csepp a macskákra végzetes lehet, semmiképpen ne adjunk ezért nekik a kutyák kezelése után megmaradt szert, számukra is van speciális, macskákra való készítmény.

Egyes cseppek a belső élősködőktől is megvédhetnek, de ezek ellen a leghatékonyabbak a tabletták:  10 kg-ra legalább 3-4 lejbe  kerül ebből a jó, itt is széles spektrumút érdemes keresni, véli Balog-Pál Barna. Ha féregtelenítünk egy kutyát, s másnap-harmadnap gilisztát fedezünk fel az ürülékében, akkor

addig az utódok is elérik azt a felnőtt kórt, amikor már eredménnyel bevethető ellenük a tabletta.

Általában kimondható: a gazda a kórokozók elleni megelőzés érdekében tehet lépéseket, de ha valami gondot, elváltozást, tünetet észlel, a leghelyesebb, ha felkeres kedvencével egy állatorvost.