Fotó: Kristó Róbert
„1914 – Csak emlék e kapu, csak testi por s hamu, jutalmat ég adott, erény nem lesz halott – 1918” olvasható a Kisboldogasszony-templom kapuján. Május 20-án a kapu visszaállítási munkálatai közepén érkeztünk Göröcsfalvára. A Csíkrákosi Közbirtokosság megbízásából nemrégiben Antal Tibor fafaragó mester újította fel az 1930-ban készült székely kaput, amelyre 168, az első világháborúban elesett székely neve is fel van vésve.
2011. május 22., 18:502011. május 22., 18:50
2011. május 23., 11:492011. május 23., 11:49
A Kisboldogasszony-templom kapuját a ditrói Mezei János, kora egyik legkiválóbb kapufaragója készítette 1930 júniusában. A kapu nem csak egyházi jellegű, hanem egy első világháborús emlék is. „Azon hősök névsora van felvésve a kapu három oszlopára, akik az első világháborúban veszítették életüket, Rákosról, Göröcsfalváról és Vacsárcsiból. 168 halottal szolgált a magyar hazáért 1914–18-ban csak ez az akkori egyházközség. A nap annyira kivette nemcsak a színét, hanem a szálkázatát is a fának, hogy már olvashatatlanná váltak a nevek. Csak az egyháznál létező névsor szerint tudtuk rekonstruálni és kiegészíteni az olvashatatlan neveket” – magyarázta Sárosi Béla, a Csíkrákosi Közbirtokosság elnöke. Elmondása szerint a kapu készítője nagyszerű mester volt, és nagyon jó munkát végzett, de most már szükséges volt a felújítás. Ennek anyagi hátterét a Csíkrákosi Közbirtokosság állta, a felújítást pedig Antal Tibor fafaragó mester vállalta.
Mihály Ferenc restaurátor javaslatára külön konzerváló anyaggal is bekenték a kaput. „A Mihály Ferenc által küldött recept alapján kevertük meg a kencét. Ezelőtt, mikor lekenték, egyéb nem volt, csak valamilyen olaj, mű tartósítószerek nem voltak. Én bízom ebben a receptben, biztos, hogy még egy annyit, amennyit eltartott mostanig, garantált” – válaszolta Antal Tibor azon kérdésünkre, hogy a mostani felújítás után mennyi ideig nem lesz szükség újabbra.
A felújítási munkálat másfél hónapot vett igénybe. „Az egész kaput restaurálni kellett, annyira el volt avulva, az idő vasfoga annyira megette. A restaurálás nem volt annyira egyszerű folyamat. Először bele kellett véssem a neveket, ezután újra kellett a kaput csiszolni, és azután ismét bele kellett vésni a neveket. Ha én egyszer lecsiszoltam volna és utána vésem bele, akkor abszolút nem látszottak volna a nevek. Ez kétszer olyan munkás folyamat volt, mintha egy közönséges, sima kaput restauráltam volna” – mesélte Antal Tibor fafaragó.
„Ott van az Oltáriszentség, a búzakalászok, a szőlőgerezdek, ezek restaurálása különös munkát és odafigyelést igényelt, mert sokszor lepercentek az oltáriszentségnek a gombocskái. Ugyanakkor itt van a négy evangélista jelképe, nem az evangélisták maguk, hanem a jelképük, Máté, Márk, Lukács és János, ezeket is újra kellett faragni. Érdekes módon a kapu fő díszítő eleme a kaputükör, amiben áll az Oltáriszentség, a szőlőgerezdek és a kalászok. Ez nem egy hétköznapi kaputükör, mostanság nem így faragjuk ezeket. Ez tipikus egyházi jellegű kapu, és úgy látom, hogy a kaputükör megfaragását, a megtervezését egyházi jellegűre tervezte, aki faragta, és ez így is a helyes” – mutogatta a felújított és újonnan felállított templomkapun a motívumokat a mester, aki ezáltal a tizedik székelykapu-restaurálását tudja maga mögött. „Ezekkel én szeretek dolgozni, mert az ember egy értéket felújít, és ugyancsak átad az utókornak, a következő generációnak.”
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!