Meggyógyult a templomkapu

A Kisboldogasszony-templom kapuját a ditrói Mezei János, kora egyik legkiválóbb kapufaragója készítette 1930 júniusában. A kapu nem csak egyházi jellegű, hanem egy első világháborús emlék is. „Azon hősök névsora van felvésve a kapu három oszlopára, akik az első világháborúban veszítették életüket, Rákosról, Göröcsfalváról és Vacsárcsiból. 168 halottal szolgált a magyar hazáért 1914–18-ban csak ez az akkori egyházközség. A nap annyira kivette nemcsak a színét, hanem a szálkázatát is a fának, hogy már olvashatatlanná váltak a nevek. Csak az egyháznál létező névsor szerint tudtuk rekonstruálni és kiegészíteni az olvashatatlan neveket” – magyarázta Sárosi Béla, a Csíkrákosi Közbirtokosság elnöke. Elmondása szerint a kapu készítője nagyszerű mester volt, és nagyon jó munkát végzett, de most már szükséges volt a felújítás. Ennek anyagi hátterét a Csíkrákosi Közbirtokosság állta, a felújítást pedig Antal Tibor fafaragó mester vállalta.

Mihály Ferenc restaurátor javaslatára külön konzerváló anyaggal is bekenték a kaput. „A Mihály Ferenc által küldött recept alapján kevertük meg a kencét. Ezelőtt, mikor lekenték, egyéb nem volt, csak valamilyen olaj, mű tartósítószerek nem voltak. Én bízom ebben a receptben, biztos, hogy még egy annyit, amennyit eltartott mostanig, garantált” – válaszolta Antal Tibor azon kérdésünkre, hogy a mostani felújítás után mennyi ideig nem lesz szükség újabbra.

A felújítási munkálat másfél hónapot vett igénybe. „Az egész kaput restaurálni kellett, annyira el volt avulva, az idő vasfoga annyira megette. A restaurálás nem volt annyira egyszerű folyamat. Először bele kellett véssem a neveket, ezután újra kellett a kaput csiszolni, és azután ismét bele kellett vésni a neveket. Ha én egyszer lecsiszoltam volna és utána vésem bele, akkor abszolút nem látszottak volna a nevek. Ez kétszer olyan munkás folyamat volt, mintha egy közönséges, sima kaput restauráltam volna” – mesélte Antal Tibor fafaragó.

„Ott van az Oltáriszentség, a búzakalászok, a szőlőgerezdek, ezek restaurálása különös munkát és odafigyelést igényelt, mert sokszor lepercentek az oltáriszentségnek a gombocskái. Ugyanakkor itt van a négy evangélista jelképe, nem az evangélisták maguk, hanem a jelképük, Máté, Márk, Lukács és János, ezeket is újra kellett faragni. Érdekes módon a kapu fő díszítő eleme a kaputükör, amiben áll az Oltáriszentség, a szőlőgerezdek és a kalászok. Ez nem egy hétköznapi kaputükör, mostanság nem így faragjuk ezeket. Ez tipikus egyházi jellegű kapu, és úgy látom, hogy a kaputükör megfaragását, a megtervezését egyházi jellegűre tervezte, aki faragta, és ez így is a helyes” – mutogatta a felújított és újonnan felállított templomkapun a motívumokat a mester, aki ezáltal a tizedik székelykapu-restaurálását tudja maga mögött. „Ezekkel én szeretek dolgozni, mert az ember egy értéket felújít, és ugyancsak átad az utókornak, a következő generációnak.”