Az Országházban írtak alá szerződést a székelyhodosiak

Az utóbbi hetekben Székelyhodos község két magyarországi önkormányzattal kötött testvértelepülési szerződést, az utóbbit Budapesten, az Országházban. Mindkettő Maros megyéből elszármazott plébánosok közbenjárására jött létre.

Gligor Róbert László

2013. június 14., 09:232013. június 14., 09:23

2015. január 03., 10:272015. január 03., 10:27

Jobbágytelke és a Paks közeli Géderlak közötti kapcsolat szándékát Vas Huba plébános közvetítette: ő Szászrégenből került az anyaországi településre, de gyermekkorában gyakran ministrált a nyárádmenti faluban. Tavaly augusztusban Géderlakán aláírták a testvértelepülési szerződést, míg Jobbágytelkén idén pünkösdkor került erre sor. A Magyarországról érkezett húsztagú küldöttségnek itt-tartózkodásuk során bemutatták Marosvásárhely nevezetességeit, Szovátát, sétautazást tettek a kisvasúton Vármezőig, részt vettek a csíksomlyói búcsún, ellátogattak az ezeréves határig, de a Bucsint sem hagyták ki a sorból.

Pünkösd másodnapján Vas Huba atya cerebrált szentmisét a jobbágytelki templomban, majd délben a kultúrotthonban került sor az ünnepélyes eseményre. A helyi fiatalok Jobbágytelke „himnuszával” (Kék szivárvány koszorúzza az eget...) köszöntötték a vendégeket, Barabási Ottó polgármester után Borbély László, Brassai Zsombor és Lokodi Edit Emőke is felszólalt a megyei RMDSZ részéről. Katona György géderlaki elöljáró köszöntője után sor került a szerződés itteni aláírására. Ezután Bakó Csilla jobbágytelki és Katonáné Kovács Krisztina géderlaki iskolaigazgatók is együttműködési megállapodást írtak alá a két tanintézmény között. A Marosszéki Kodály Zoltán gyermekkórus és a jobbágytelki tánccsoportok, iskolások ünnepi műsora után a vendégek ellátogattak a helyi falumúzeumba, a Balla Antal emlékházba, majd megismerkedtek a községgel is.

Budapesten írtak alá

A székelyhodosi származású Varga András plébános a magyarországi Olaszlikán szolgál, ahová Szegi és Szegilong is tartozik. Februári hazalátogatása alkalmával a szegi polgármestertől, Horányi Tivadartól hozott felkérést, amelyben az anyaországi település kinyilvánítja, hogy erdélyi testvérévé szeretné fogadni Székelyhodost. Márciusi ülésén a helyi tanács elfogadta a szegiek kérését, így abban egyeztek meg, hogy június első napjaiban megkötik a szerződést. Egyik szegi képviselő azt is felajánlotta, hogy a budapesti Országházban kerüljön sor az ünnepi eseményre. Múlt héten negyvenegy fős nyárádmenti küldöttség utazott a Tokaj-hegy lábainál fekvő településre. Háromnapos látogatásuk során megismerkedtek Szegivel és annak vízi sportbázisával, meglátogatták a sárospataki várat és a Rákóczi-múzeumot, Szegin megtekintették Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, 5,5 négyzetkilométeres borpincéjét, szentmiséken vettek részt, de az olaszliszkaiak is meglepetéssel várták őket.

A nyárádmentiek egy negyvenkét fős szegi csapat kíséretében utaztak fel Budapestre, ahol az Országház dísztermében sor került a testvértelepülési szerződés aláírására, miközben a hodosi fiatalok népdalokat énekeltek. Az ünnepélyes eseményen részt vett az Országház elnöke, Kövér László is, aki külön köszönetét fejezte ki, amiért az erdélyi polgármester és közössége elfogadta a magyarországiak felkérését. Az esemény végén a nyárádmentiek megtekintették a Szent Koronát és a Parlament gyűléstermét is.

Háromlábú szék

Székelyhodos községnek eddig a franciaországi Venerque-kel volt hivatalos testvérkapcsolata, és bár huszonhárom éve visszajáró vendégek és barátok a holland Eijsden polgárai is, velük nincs hivatalos kapcsolat. Mindkét esetben gondot jelentett a nyelvhasználat, többek között ezért is fogadták el magyarországi települések felkérését is.

„A háromlábú széknek ritkán törik ki a lába” – fogalmazott a Székelyhonnak Barabási Ottó polgármester, aki elmondta: ezután szeretnének új gazdasági, kulturális, oktatási, sport és ifjúsági kapcsolatokat kialakítani a testvértelepülések között, illetve a jelenlegieket megerősíteni. Az ifjúság évek óta együttműködik a franciákkal és lettekkel, ebbe most bevonnák a magyarországiakat is. Nagyobb teret biztosítanának a civil szervezeteknek, a nyugdíjasok kezdeményezéseire is jobban fognak figyelni, ugyanis mind az erdélyi, mind a magyarországi községek lakossága elöregedőben van.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei